Este 10 körül értem haza. Kicsit se voltam fáradt. Felmentem a szobámba és átöltözés után megnéztem a Twitter-em. Alig élt. Csupán 1-2 követő tartotta életben. Pár kiírás után egy újabb privát üzenet érkezett Justin-tól:
"Szia Sophie! Hogy telik Franciaországban? Sikerült meggyőzni a szüleidet? Ha igen akkor mikor jössz haza?"
"Szia Justin! Nagyon jól telik a 'szünet' . A szüleimmel meg csak holnap beszélek. Remélem sikerül meggyőznöm őket. Szeretnék visszamenni."
"Akkor sok sikert a holnaphoz! Szükséged lesz rád... És amint tudod, hogy mikor jössz haza, azonnal írd meg, kérlek. Most mennem kell InterYou-t adni. Még beszélünk."
Ezzel le is lépett. Hamar elaludtam. Reggel arra ébredek, hogy az ablakon keresztül a nap fénye a szemembe süt. Leballagok a konyhába és reggelihez látok.
Dél körül Peter & Jazmy elmentek a Gyerekparkba. Ez egy gyerekeknek készített hely. Hasonló a játszótérhez, de még is más. Egy kisebb erdőben a gyerekek mindenféle ügyességi feladatokat kell megoldjanak. Elég érdekes és vidám hely.
Anya & apa & Emily és én voltunk otthon. Most vagy soha! A laptopom után mentem. Anyáék épp régi, poros albumokban található képeket nézegették. Minden egyes képnél megálltak és elmondták a hozzá fűződő néha nevetségesen jó történeteket. Az utolsó kép is átesett a 'kibeszélésen'. Odaültem a családtagjaimmal szembe. Kinyitottam a laptopom és elindítottam a Boyfriend videót!
Egy árva szót se szóltam, ahogy apáék se. Tekintetem anya és apa között ugrándozott. Néha Emily-re is ránéztem, de ő mosolygott. Ő tudta, hogy mire akarok ezzel kilyukadni. Anya & apa tekintete pedig mintha üres lett volna. Anya szeme néha felvillant, gondolom észrevett a videó képkockái között.
Leállt a zene, lecsuktam a laptopot és a földre tettem.
-Nos! Nem hiába mutattam meg ezt a videót. Ez volt az első munkám a stúdiónál. -mindenki szó nélkül és tágra nyílt szemekkel hallgatta amit mondok, nézte mit csinálok- Nagyon élveztem. Ismeritek mindannyian Sebastian-t. Ő beszélt velem arról, hogy ha szeretnék visszamenni a stúdióba, akkor meg kell győzzelek titeket. -mutattam anyáékra - Itt egy nyilatkozat, -mondtam miközben egy papírlapot vettem elő- ami arról szól, hogy hosszabb időre is elengedtek. Vagyis hosszabb távú szerződést írhatok alá a stúdióval. Mindössze annyit kellene tennetek, hogy figyelmesen elolvassátok a tartalmát és a nevetek fölött aláírjátok, ha beleegyeztek. De szólok, hogy nem kell azonnal döntenetek. Elvégre van még 1 hét hátra. Addig kell választ adnom Sebastian-nak.
Nagy levegőt vettem a mondandóm végén. Kicsit megnyugodtam, elmondtam mindent amit akartam. És nem szóltak közbe. Olyan jó volt azt látni, hogy mindenki rám figyel. Kíváncsiak voltak arra, hogy végül hová is lyukadok ki.
Anya lassan felemeli a nyilatkozatot és apával közösen elkezdik böngészgetni. Csupán annyi állt benne, hogy a stúdió felelősséget vállal velem kapcsolatban, egészségügyi biztosítás kötnek velem, fizetés kapok, mint mindenki más, stb. Körülbelül 5 perc után az inge zsebében található tollat vette elő apa, és aláírta a neve fölött. A tollat anya kezébe adta. De ő csak üres és féltő tekintettel bámulta a neve fölött lévő üres helyet. A csendet Emily törte meg. Meglepődtem azon amit mondott.
-Anya & apa!! Én csak annyit akarok mondani, hogy én nagyon szeretném ha Sophie visszajönne velünk New York-ba. Sokat segítenétek nekünk azzal, hogy ha aláírnátok. Nem kell babysister-t fogadnom. Jazmy szorosan kötődik Sophie-hoz. Főleg az elmult 2 hónapban vettem ezt észre. Ők ketten olyanok, mintha testvérek lennének. Nemegyszer volt, hogy Jazmy álmából felriadva az ő nevét sikitja. Eddig könnyű volt. Odafektettem mellé. De ha nem írjátok alá, akkor mit fogok csinálni Jazmy-vel ha éjszakánként megint felriad?! Jazmy-ért tedd meg anya!
Könnyekkel telt meg a szemem. Ahogy hallottam, hogy a nővérem kiáll mellettem, eddig erre nem volt soha példa. Most pedig a legnagyobb szükség volt rá. Ezt talán ő is tudta. Odaállt a hátam mögé és kezét a vállamra helyezte. Apa is követte, a másik vállamra helyezte gondoskodó kezét. Anya arcán végiggördül pár könnycsepp. Aztán a hátam mögött álló ismerösők tekintetei között kezdett el az ővé ugrálni. Szinte láttam ahogy apa inti neki, hogy írja alá, Emily is követte. Aztán megtört a jég, anya megszólalat:
-Ha megigéred, hogy a többi videóban is így fogsz táncolni akkor aláírom.
-Még ennél is jobban!!!
Sírva ugrottam fel a fotelből. Odatérdeltem anya elé és szorosan magamhoz öleltem. Mind a ketten zokogtunk. Emily & apa is odajött és egy nagy családi ölelés kerekedett az egészből.
ez annyira jó lett h a végé elsírtam magam :'/ :) siess :)
VálaszTörlésnagyon jó lett és egyetértek az előttem lévővel a végén énis elsírtam magam :S :') :'( siess (: és egy ici picit lehetnének hosszabb fejezetek? :$ mert kilyukad az oldalam a kíváncsiságoktól :DD
VálaszTörlésaranyosak vagytok..örülök, hogy ennyire tetszik a történetem... igazából a részek úgy jönnek össze, hogy van ami hosszabb van ami rövidebb, attól függ, hogy mennyi kedvem van egy jelenetet kidolgozni... légy türelemmel ;) de azért megpróbálok egy ici-picit változtatni :D
VálaszTörlésSzia!
VálaszTörlésEzt a részt is imàtam/imàdom :)
Wao, most nézem, hogy szinte mindegyik bejegyzéshez tőled érkezett eddig komi. Örülök, hogy van aki még olvassa és volt értelme annak, hogy mégse töröltem. :) További jó olvasást, remélem a többi rész is tetszik majd annyira, mint az eddigiek. :)
TörlésPuszika, Zsófy :*