Elmentem letusolni és utána ágyba bújtam. Alig tudtam elaludni. Állandóan Justin járt a fejemben. Egyszer, 8 óra körül a telefonom szólalt meg... SMS jött.
"Oh, Sophie! Remélem nem ébresztettelek fel... elfelejtettem szólni, hogy holnap 2 körül megyek érted... Légy csinos. Szeretlek, csók az ajkaidra!"
"Köszi, hogy szóltál. Már várom a holnapot... én is szeretlek, aludj jól. Puszi."
Kicsivel később már el is aludtam. Reggel már 8 órakor ébren voltam. Olyan izgatott voltam, hogy nem bírtam aludni. Órákig válogattam a ruháim közül, hogy mit is vegyek fel... Végül egy fehér ruha mellett döntöttem. Egyszerűen nagyszerű!!
Fél kettő körül, már nem bírtam egy helyben ülni... Állandóan az ablaknál álltam és vártam, hogy Justin megérkezzen. 2 után 5 perccel meg is érkezett. Azonnal a fürdő fele rohantam és Peter-nek szóltam, hogy mondja meg Justin-nak mindjárt kész vagyok. Épp kosármeccset nézett a tévében... Berohantam a fürdőbe és megigazítottam a ruhám, a hajam és a sminkem.
Hallottam, ahogy Justin kopog az ajtón, Peter kinyitja:
-Szia Justin! -fogott kezet vele- Hogy vagy? Gyere be... Sophie még készülődik, tudod milyenek a lányok... -mondta nevetve-
-Szia Peter, jól vagyok köszi... Van idő.... Csak nem meccset nézel? Kik játszanak?
-A Chicago Bulls & a Lakers.
-Ki vezet?
-A Chicago, de csak 3 ponttal.
-Hát Emily & Jazmy hol van?
-Emily elment bevásárolni, Jazmy pedig délutáni szunya.
-Ja. Értem.
Hallottam minden szót. Ideje volt kimenni a fürdőből. Lassan nyitottam ki az ajtót. Tekintetem Justin-on ragadt, ahogy az övé rajtam.
-Jól nézel ki. -szólalt meg Peter-
-Gyönyörű vagy Sophie! -tette hozzá Justin-
-Köszi srácok... Mehetünk? -kérdeztem Justin-tól, aki teljesen össze volt zavarodva-
Intette, hogy igen. Elköszöntünk Peter-től és kimentünk az autóhoz. Csak ott szólalt meg Justin. Azt nem tudom, hogy a 'varázs' hatása csak most múlt el, vagy valami más oka volt annak, hogy eddig csak annyit mondott, hogy jól nézek ki.
-Elképesztően nézel ki. Mindig gyönyörű vagy, de most...WAO!
-Befejezhetnéd... A végén még elpirulok. -válaszoltam -
-Már késő. -amint kimondta azonnal éreztem, hogy ég az arcom- De akkor is gyönyörű vagy. -mondta miközben már elhajtottunk a háztól- Anyáék már nagyon várnak. Alig várják, hogy megismerjenek.
-Én is várom, csak izgulok.
1 órás út után megérkeztünk New York másik végébe. Ott egy nagy parkolóban álltunk meg, még annál is nagyobb háznál.
-Megérkeztünk. -mondta Justin-
-Huu. Jó nagy ház.
-Felkészültél.
-Van más választásom?
-Nincs.
-Akkor igen... Mehetünk.
Justin kiugrott az autóból és kinyitotta az ajtót. Megragadta a kezem és segített kiszállni.
-Ne félj, nem harapnak. -reszketett a kezem-
-Ha nem mondtad volna akkor nem jöttem volna rá. -próbáltam valamivel titkolni az idegességem-
Amint kinyitotta az ajtót gyerekzsivaj ütötte meg a fülem. Justin tesói szaladtak oda hozzánk. Mintha már ismernének, mindenki köszönt: Szia Sophie. Nagyon megdöbbentem. A nappaliba érve Justin a szüleit kereste. Anya, apa! Kiáltotta a szoba közepén. Pattie & Jeremy a konyhából jött elő.
-Sziasztok! -mondta Pattie és ölelte meg Justin-t- Te Sophie vagy, igaz? Végre megismerhetlek. Én Pattie vagyok.
-Szia haver. -koccolt össze Jeremy & Justin- Szia Sophie! Jeremy vagyok.
-Örülök, hogy megismerhetlek titeket. -válaszoltam Pattie & Jeremy bemutatkozása után-
-Anya, apa! Ő itt Sophie, a barátnőm. -ennél a mondatnál tiszta libabőrös lett a hátam. a barátnőjének nevezett, ez óriási -
-Már alig vártam, hogy megismerjelek Sophie! Justin annyit mesélt rólad, hogy már ideje volt. -mondta Pattie-
-Remélem csak jókat mondott.
-Rólad nem tudnék rosszt mondani. -válaszolta Justin és adott az arcomra egy puszit-
-Na, menjünk ebédelni, éhen halok. Azt hittem, hogy ide se értek. -mondta nevetve Jeremy-
-Nagyon szép a házatok. -néztem Pattie-re-
-Ohh. Ez nem az én lakásom.
-Hát kié? -kérdeztem összezavarodva-
-Hát az enyém. -mondta Justin büszkén-
Mint kiderült, Justin a 18. szülinapjára kapta a nagyszüleitől és Pattie-től. Eredetileg Los Angeles-ben akartak venni egy lakást, de nem úgy sikerült. Még jó, hogy itt vettek lakást, így közelebb van hozzám Justin.
-Befejezhetnéd... A végén még elpirulok. -válaszoltam -
-Már késő. -amint kimondta azonnal éreztem, hogy ég az arcom- De akkor is gyönyörű vagy. -mondta miközben már elhajtottunk a háztól- Anyáék már nagyon várnak. Alig várják, hogy megismerjenek.
-Én is várom, csak izgulok.
1 órás út után megérkeztünk New York másik végébe. Ott egy nagy parkolóban álltunk meg, még annál is nagyobb háznál.
-Megérkeztünk. -mondta Justin-
-Huu. Jó nagy ház.
-Felkészültél.
-Van más választásom?
-Nincs.
-Akkor igen... Mehetünk.
Justin kiugrott az autóból és kinyitotta az ajtót. Megragadta a kezem és segített kiszállni.
-Ne félj, nem harapnak. -reszketett a kezem-
-Ha nem mondtad volna akkor nem jöttem volna rá. -próbáltam valamivel titkolni az idegességem-
Amint kinyitotta az ajtót gyerekzsivaj ütötte meg a fülem. Justin tesói szaladtak oda hozzánk. Mintha már ismernének, mindenki köszönt: Szia Sophie. Nagyon megdöbbentem. A nappaliba érve Justin a szüleit kereste. Anya, apa! Kiáltotta a szoba közepén. Pattie & Jeremy a konyhából jött elő.
-Sziasztok! -mondta Pattie és ölelte meg Justin-t- Te Sophie vagy, igaz? Végre megismerhetlek. Én Pattie vagyok.
-Szia haver. -koccolt össze Jeremy & Justin- Szia Sophie! Jeremy vagyok.
-Örülök, hogy megismerhetlek titeket. -válaszoltam Pattie & Jeremy bemutatkozása után-
-Anya, apa! Ő itt Sophie, a barátnőm. -ennél a mondatnál tiszta libabőrös lett a hátam. a barátnőjének nevezett, ez óriási -
-Már alig vártam, hogy megismerjelek Sophie! Justin annyit mesélt rólad, hogy már ideje volt. -mondta Pattie-
-Remélem csak jókat mondott.
-Rólad nem tudnék rosszt mondani. -válaszolta Justin és adott az arcomra egy puszit-
-Na, menjünk ebédelni, éhen halok. Azt hittem, hogy ide se értek. -mondta nevetve Jeremy-
-Nagyon szép a házatok. -néztem Pattie-re-
-Ohh. Ez nem az én lakásom.
-Hát kié? -kérdeztem összezavarodva-
-Hát az enyém. -mondta Justin büszkén-
Mint kiderült, Justin a 18. szülinapjára kapta a nagyszüleitől és Pattie-től. Eredetileg Los Angeles-ben akartak venni egy lakást, de nem úgy sikerült. Még jó, hogy itt vettek lakást, így közelebb van hozzám Justin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése