Isteni érzés volt, amikor az ajkaival végigcsókolgatja a karom, majd az egész arcom. Imádtam ezt a srácot. Minden percemet vele akartam tölteni, senki mással. Nekem csak ő kellett, senki más.
A szép és jó pillanatunkat a telefonom csengése zavarta meg. Emily hívott. Nagy nehezen kimásztam Justin alól és felvettem a telefont.
-Szia Emily!
-Hol vagy Sophie?
-Ohh, még itt vagyok Justin-nál. Most készülődünk.
-Igazából azért hívtalak, mert Sebastian most hívott. Holnap nem kell bemenni. Valami felújítás van. -Justin hallott minden egyes szót. rá akart beszélni, hogy ha már holnap nem megyek be, akkor aludjak ott-
-Figyi Emily... Justin azt szeretné tudni, hogy itt alhatok-e ma éjszaka.
-Nem lesz túl gyors ez a tempó fiatalok?
-Tudom Emily... De, akkor itt aludhatnék?
-... Na, jó! De ne csináljatok semmi olyasmit amit én se tennék.
Ezzel le is tettem a telefont. Justin, aki hallott minden szót, felkapott és körbefutott velem a szobában.
-De, most mit fogunk csinálni? -kérdeztem Justin, miután letett-
-Hát... Nézhetnénk filmet... Mi a kedvenc filmed?
-Sok van, de a legjobb az Ilyen a formán.
-Akkor megnézzünk azt.
Mondta és megrendelte a filmet. Pár percen belül már a kanapén ülve néztük, illetve néztem a filmet. Justin ölébe helyeztem a lában és lefeküdve a fejem a kartámaszra tettem. Justin-nak nem volt nyugta. Állandóan a karom, vagy a nyakam puszilgatta, mikor fel voltam ülve. Meg akart csókolni, de nem hagytam, hogy kizökkentsen a filmezésből. Lassan dőltem hátrafelé, míg el nem vesztettem az egyensúlyom és eldőltem. Justin azonnal kapott az alkalmon és ráült a lábamra, a két kezem meg a fejem fölött összefogta. Mozdulni se bírtam.
-Héé! Azért a karom szabadon hagyhatnád. -mondtam kicsit morcosan-
Azonnal elengedte a karom. Én meg beletúrtam a hajába, átkaroltam a nyakát és magamhoz szorítottam. Még a kanapáról is leesett egyszer:
-Héé!! Ezt direkt csináltad? -kérdezte nevetve-
-Nem!! Esküszöm. -válaszoltam, miközben fulladoztam a nevetéstől-
-Na, jó! Ha te így, akkor én is így. -felugrott a földről és csikizni kezdett, ez volt a gyengém -
-Héé!! Ezt direkt csináltad? -kérdezte nevetve-
-Nem!! Esküszöm. -válaszoltam, miközben fulladoztam a nevetéstől-
-Na, jó! Ha te így, akkor én is így. -felugrott a földről és csikizni kezdett, ez volt a gyengém -
Pár perc múlva Jaxon sírása zavart meg minket. Azonnal bementünk a szobába. Szegénykém ott sírt a rácsos ágyában. Azonnal kikaptam onnan. Szóltam Justin-nak, hogy csináljon neki egy kis langyos tejet. El is ment... Én leültem Jaxon-nal a szoba sarkában elhelyezett hintaszékbe. Dúdolni kezdtem neki. Észre se vettem, hogy Justin már visszaért. Megállt az ajtóban és hallgatta a dúdolást. Jaxon vette észre, ránézett és nevetni kezdett. Elvettem tőle a cumisüveget és megetettem Jaxon-t. Ahogy visszatettem az ágyába, szinte azonnal elvitte az álom.
-Ez csoda... Soha egyetlen idegen kezében nem nyugodt meg ilyen gyorsan.
-Biztos a dúdolás tette. Erre aludt el Emily és én is. Jazmy-nek is ezt éneklem mikor éjszakánként felébred.
-Ez csoda... Soha egyetlen idegen kezében nem nyugodt meg ilyen gyorsan.
-Biztos a dúdolás tette. Erre aludt el Emily és én is. Jazmy-nek is ezt éneklem mikor éjszakánként felébred.
-...Nem hiszem el, hogy mindig megzavarnak. Nincs egy perc szünetünk se. -mondta Justin, miután kijöttünk a szobából-
-Hát ez nekem is feltűnt... Nem tudom te, hogy vagy vele, de én már kezdem megérezni a nap fáradalmait. Fáradt vagyok.
-Akkor feküdjünk le
-De van egy apró probléma... Ruhában nem aludhatok.
-Hozok valamit.
Mondta Justin és egy nagy szekrényt nyitott ki. Előkapott egy nagy pulcsit.
-Ez megfelel?
-A lényeg, hogy ne kerüljünk abba a helyzeteb mint múltkor. -kacsintottam Justin-ra-
Gyorsan elmentem átöltözni. Mikor a szobába érek Justin még a fürdőben volt. Iszonyatos nagy vihar kerekedett hirtelen. Gyorsan bebújtam a takaró alá. Justin is pár perc múlva csatlakozott hozzám.
-Remélem nem zavar, én alsógatyában tudok csak aludni. De ha zavar szólj és felkapok egy nacit.
-Nem kell. Miattam nem kell. -mosolyodtam el-
-Félsz a viharban? -kérdezte tőlem-
-Nem igazán. Inkább imádom, amikor a villám cikázik az égen és a mennydörgés bezengi az eget. De azért ekkora vihart még én se láttam. Ez már kicsit félelmetes. -húzódtam össze-
-Itt vagyok... Nem kell félni. -bújt oda hozzám és adott egy csókot-
-Tudom. -csókoltam meg én is-
Kiflis pózt vettünk fel. Ő volt a nagy kifli, én pedig a kicsi. Az egyik karját a feje alatt pihentette, a másikkal szorosan karolt át. A pulcsi felcsúszott a derekamig, éreztem Justin kezét, ahogy simogatja a hasam. Néha még a nyakamra kaptam egy egy cuppanóst. Jó párszor a fülembe súgta, Szeretlek. Aztán arról kezdett el mesélni, hogy milyen boldog. Örül, hogy találkozott velem. Tiszta libabőr volt mindenem. A lábával az enyémet simogatta. A szívverésére aludtam el. Tiszta és egyenletes üteme volt, mint mindig.
Gyorsan elmentem átöltözni. Mikor a szobába érek Justin még a fürdőben volt. Iszonyatos nagy vihar kerekedett hirtelen. Gyorsan bebújtam a takaró alá. Justin is pár perc múlva csatlakozott hozzám.
-Remélem nem zavar, én alsógatyában tudok csak aludni. De ha zavar szólj és felkapok egy nacit.
-Nem kell. Miattam nem kell. -mosolyodtam el-
-Félsz a viharban? -kérdezte tőlem-
-Nem igazán. Inkább imádom, amikor a villám cikázik az égen és a mennydörgés bezengi az eget. De azért ekkora vihart még én se láttam. Ez már kicsit félelmetes. -húzódtam össze-
-Itt vagyok... Nem kell félni. -bújt oda hozzám és adott egy csókot-
-Tudom. -csókoltam meg én is-
Kiflis pózt vettünk fel. Ő volt a nagy kifli, én pedig a kicsi. Az egyik karját a feje alatt pihentette, a másikkal szorosan karolt át. A pulcsi felcsúszott a derekamig, éreztem Justin kezét, ahogy simogatja a hasam. Néha még a nyakamra kaptam egy egy cuppanóst. Jó párszor a fülembe súgta, Szeretlek. Aztán arról kezdett el mesélni, hogy milyen boldog. Örül, hogy találkozott velem. Tiszta libabőr volt mindenem. A lábával az enyémet simogatta. A szívverésére aludtam el. Tiszta és egyenletes üteme volt, mint mindig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése