39. rész - Hullócsillag -

Jó sokáig aludtam. Arra keltem csak fel, hogy Justin az arcomat csókolja. Kómásan fordultam felé. Azt se tudtam hirtelen, hogy hol vagyok. Csak azok a barna szemek és a fehéren villogó fogak voltak előttem. Na, meg persze azok a csókolni való ajkak.
-Jó reggelt Csipkerózsika. -adott egy csókot-
-Szia.
-Hogy aludtál?
-Jól. -ültem fel- És milyen volt Chaz-nél?
-Őrült.
-Hány óra van?
-8. Ideje lesz felkelni... Amúgy, míg te aludtál, kicsit átszerveztem az esti programot.
-Akkor... Hogyan fog kinézni az esténk?
-Azt elfelejtettem mondani, hogy a mamáék egy klub tagjai. Velük fogják köszönteni az Új évet. Oda 10 órára mennek. Addig itt leszünk velük, de utána átmegyünk Chaz bulijába. Aztán mikor úgy érezzük, akkor hazajövünk. Mit szólsz?
-Meg ne haragudj, de jobb hozzám közelebb álló korúakkal bulizni, mint a nagyszüleiddel. Úgy-e nem baj, hogy ez a véleményem?!
-Nem. Elvégre igazad van. Na, de menjünk. A mama már vár.
-Ok.
És felöltöztem és átmentünk a papáékhoz. Fél 10-ig beszélgettünk. Pókereztünk és egy csomó story-t mesélt a mama Justin-ról. Szegénykém néha szégyellte, hogy mik derülnek ki, hogy pelussal a fején szaladt végig a házban, majd az udvaron. Volt is egy kép. :D Imádni való volt rajta. Aztán körülbelül fél 10-kor Justin-nal elköszöntünk és elmentünk készülődni a bulira. Gőzöm nem volt arról, hogy mit vegyek fel. Már lassan negyed 11 volt, de még mindig a bőröndöm előtt ültem és bámultam azt.
-Szívem mit csinálsz?! Már rég kész kéne lennünk. -lépett be Justin a szobába-
-Nem tudom, hogy mit vegyek fel. Azt se tudom, hogy milyen az idő, milyen lesz... Nem segítesz? -néztem rá kicsit pánikba esve-
-Dehogy nem. Na várj... Ez jól néz ki. Vedd fel ezt. -húzott elő egy ruhát-
-Az nem túl vékony?! Abban megfagyok...
-Majd én felmelegítelek... -csókolta meg a nyakam-
-Inkább ne menjünk sehová... Maradjunk itt... Mit szólsz?
-És itt mit fogunk csinálni? -karolta át a derekam-
-Amit szeretnél... -kacsintottam rá-
-Akkor csináljuk azt, hogy elmegyünk a buliba. És körülbelül fél óra múlva hazajövünk és akkor az lesz amit akarsz.
-Biztos? Ígéred?
-Ígérem.
-Akkor menjünk.
Felkaptam a ruhát, ami egy egyszerű fekete ruha volt. Hozzá egy telitalpút. A hajam kifésültem, felvettem egy kék kabátot és már mentünk is. Chaz-ékhez érve már hallottuk, ahogy dübörög a zene. Beléptünk és körülbelül 10-15 ember volt benn. Justin  megnyugtatott, hogy több ember nem lesz, ez egy exkluzív party. Justin megpillantotta Chaz-t, megragadta a karom és odarángatott:
-Na mi van haver?! -ütötte meg a vállát Justin-
-Justin! Szia! Örülök, hogy eljöttél...
-Ő itt Sophie, a barátnőm. Sophie, ő itt Chaz, a haverom.
-Szia Chaz. Örülök, hogy végre találkoztunk. -öleltem át-
-Én is... Milyen Justin barátom barátnője lenni?
-Tűrhető. -mosolyogtam-
-El is hiszem. Elég idegesítő tud lenni néha.
-Héé! Ti rólam beszéltek? -vágott közbe Justin-
-Menjünk táncolni. -ragadtam meg Justin kezét-
-Chaz, még találkozunk. Szia -és a szoba közepe fele vettük az irányt-
Justin átkarolta a derekam, fejét a vállamra helyezte és lassan forogni kezdtünk. Én a nyakánál karoltam át és fejem az övéhez illesztettem. Éreztem a samponja illatát. Isteni illata van... Aztán elmentünk egy kis szörpöt inni. Mivel nagyon meleg volt a lakásban, így kimentünk a hátsókertbe. Leültünk a hintaágyba és az égen a ragyogó csillagokat néztünk.
-Jól érzed magad? -kérdezte Justin-
-Igen. Csak hiányoznak anyáék...
-Josh is?
-Kivételesen igen, ő is... Nézd! Egy hullócsillag. Kívánj valamit. -becsuktam a szemem és kívántam-


-Mit kívántál?
-Ha elmondom, akkor nem fog valóra válni. Majd ha valóra válik elmondom.
-Rendben... nem fázol?
-Egy kicsit igen. 
-Gyere ide. -és átkarolt-
-El se hiszem, hogy lassan új évbe lépünk... Mi lesz a fogadalmad? -helyeztem a fejem a mellkasára-
-Ez jó kérdés. Ezen még nem gondolkodtam... Te?
-Megpróbálok többet tenni az álmaimért. De legfőképpen az a célom, hogy apával kibéküljek. Ez nem mehet így tovább. Kikészít teljesen...
-Ez jó ötlet. Ma felhívod őket és akkor beszélsz vele. Meglátod, hogy minden rendbe jön. Idővel helyreáll minden.
-Remélem úgy lesz, ahogy te mondod. 
-... Nem megyünk haza?
-De. Már épp kérdezni akartam én is.
-Akkor menjünk. Elköszönök Chaz-től és már mehetünk is.
-Rendben.
Bementünk a házba. Chaz épp a szoba közepén koptatta a padlót. Kicsit furán de viszonylak elég jól táncolt. Annyira benne volt, hogy mikor Justin odament hozzá, akkor véletlenül fejbe vágta a kezével.
-Jaj! Bocs haver! Nem akartam, észre se vettem, hogy itt vagy. -sajnálkozott Chaz-
-Semmi baj.
-Jól vagy szívem. -rohantam oda-
-Jól vagyok.
-Gyere. Otthon lejegelem. -néztem Justin-ra-
-Már mentek?
-Igen. 
-De ugye nem e miatt?
-Nem dehogy. Amúgy is menni akartunk. -válaszoltam Chaz-nak-
-Hát jó. Majd még találkozunk. Sziasztok. -és kikísért az autóig-

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése