42. rész - Utolsó nap Kanadában -

Mikor már vége volt a tűzijátéknak vacogva rohantam be a házba. Felkaptam egy gyertyát és a kezem kezdtem melegíteni vele. Iszonyatosan fáztam.

-Várj! Segítek. -lépett be Justin a házba és átölelt-

-Jaj, ez nagyon jól esik. -bújtam oda hozzá-

-Gyere! Későre jár. Feküdjünk le.

-Várj! Te nem hívod fel Pattie-t & Jeremy-t?!

-Már írtam nekik üzenetet. Tudod, mikor te a szobában gubbasztottál.

-Értem. -és egy óriásit ásítottam-

-Fáradt vagy. Menjünk és feküdjünk le. Holnap nem tudunk majd felkelni. Gyere. -és megragadta a kezem-

Gyorsan átöltöztem és bebújtam Justin mellé. Neki egyszerűbb volt a dolga. Gatya, póló le és kész is. Mindig alsógatyában alszik. Én egy rövid nacit és egy spagettipántos topot vettem fel... Kint süvített a szél, de nem fáztam. Justin szorosan magához húzott és felmelegített. Kis idő után, mivel nem tudtam aludni, Justin szólítgattam:

-Justin.... Justin. Alszol?

-Nem. Miért?

-Tudod, hogy mit kívántam ma a hullócsillagnál?

-Úgy tudtam, ha elmondod, akkor nem fog valóra válni.

-Ez már nem is fog... -mondtam szomorúan-

-Mit kívántál?

-Azt, hogy apával jöjjön rendbe a kapcsolatunk. De ma elszállt minden reményem... Még mindig nem értem, hogy miért csinálja ezt. Vagyis értem...

-Ne törd magad ezen... Te mondtad, hogy kikészít. -szakított félbe Justin-

-Igen, de mégis csak az apám...

-Akkor mit értesz te..?

-Azt, hogy nem miattunk csinálja ezt az egészet...

-Hát? -lepődött meg Justin-

-Szerintem nem tudja feldolgozni, hogy Emily & én is, úgy mond már kirepültünk a családi fészekből szinte pillanatok alatt.

-Azt hiszed?

-Igen. Hisz semmi oka rá, hogy haragudjon rám vagy rád.

-Ez mondjuk igaz... Figyel. Ezt majd megbeszéljük holnap. Most hulla fáradt vagyok, aludni szeretnék. Nem gond?

-Nem, dehogy. Jó éjt.

-Szép álmokat szerelmem. -és egy puszit adott az arcomra-

A lélegzetének ütemére aludtam el...
Reggel arra ébredtünk fel, hogy a nap sugara a szemünkbe süt.

Lassan ébredeztünk. Reggelire a mamáékhoz voltunk hivatalosak. Amerikai palacsinta & természetesen kanadai juharszirup. Elfogyasztottuk, miközben az esti élményekről beszélgettünk. Ahhoz képest, hogy a mamáék klubja idősekből áll, elég modern dolgok is történtek. De, hogy mi? A mama a lelkemre kötötte, hogy ne mondjam el senkinek. ;) Reggeli után Justin & én elmentünk egy városbeli sétára. Elmentünk az Avon Theatre-hez, ahol Justin énekelt kiskorában, abban a bizonyos piros pulcsiban. Megnéztünk az ott lévő Justin Bieber csillagot is. Elképesztő, hogy mennyi 'ismerőse' van azon a környéken.

A rajongók persze szinte azonnal megkörnyékeztek, mikor megláttak minket. Fotó & aláírás. Ez volt a téma. 

"-Szia Justin! Egy fotó?" "-Kaphatok egy aláírást?" "-Ti vagytok a kedvenceim!" És még számos hasonló szöveg. A végére már vártam, hogy vége legyen. Körülbelül fél óra múlva oszlott fel a tömeg. Ekkor Justin-nal elmentünk egy étterembe ebédelni. Ott találkoztunk azokkal a lányokkal, akikkel Justin 12 évesen versenyzett a hangversenyen. Ahol 2. lett. Kicsit beszélgettünk, aztán magunkra hagytak. Reggel óta most vagyunk kettesben először.

-Mondjak valami óriási hírt? -izgatott hangon kérdezte Justin-

-Persze.

-Hamarosan elkezdjük forgatni az új klipemet. Tudod, az As Long As You Love Me dalhoz...

-Igen. Mi van vele?

-Szeretném, ha te is szerepelnél benne. Táncolnál. -ledöbbentem. egy újabb nagyszabású forgatás, ugyanazzal a sztárral, akivel pár hónapja, akit akkor még utáltam...-

-Hát. Jól hangzik... De a stúdióval alá kell írni akkor a szerződést a forgatással kapcsolatban.

-Majd beszélek Sebastian-nal. Tutira belemegy. Meglátod, hogy jó lesz.

-És mi lesz a koncepciója a videónak?

-Egy fiúról & egy lányról fog szólni. Hogy a lány apja ellenzi a szerelmüket, aminek nem örülnek a fiatalok. És megpróbálnak tenni ellene. De ennek meglesz a következménye. Nagyon nem szeretném részletezni... Érted ugye?

-Persze... És gondolom, hogy te leszel az a fiú, de ki lesz a lány?
-Scoo rendezett egy válogatást, amíg mi itt voltunk. Azt mondta, hogy már meg is van a lány. Még én se láttam. De tuti, hogy nem lesz olyan szép, mint te.
-Aranyos vagy.
-Mondtam Scoo-nak, hogy lehetnél te az a lány, de nem egyezett bele. Azt mondta, hogy te táncos vagy nem színész.
-Hát ez igaz... Inkább táncolok, mint sem színészkedek.
-A videóban nem kellene színészkedned. Csak azt kellene csinálni, amit minden nap szoktunk csinálni a hálóban vagy...
-Mire gondolsz pontosan? -vágtam közbe- Mi is lesz pontosan a videóban?
-Nem kell itt aggódni. Semmi extra. De majd meglátod. Amint hazamegyünk elkezdünk próbálni. A táncot és akkor majd tisztább lesz minden... Nem lesz semmi.
-Értem én, de a hálóban mi... Szóval érted...
-Igen értem. Kicsit túloztam. Bocs.
Ebéd után hazamentünk és nekiláttunk bepakolni, hisz este már utazunk is vissza az államokba. Alig vártam, hogy lássam Jezmy-t, Emily-t & Peter-t. Meg persze Natasha-t is. Már nagyon hiányoztak. Egy gyors vacsora a papáékkal, elköszöntünk és már vettük is az irányt a reptérre. Justin magángépével utaztunk haza. Alig vártam, hogy újra New York-ban legyek. Már nagyon hiányzott. A reptérre kiérve persze több tucatnyi fotós várt ránk. Justin megragadta a kezem és átkísért a vakuk tömegén. A repülőhöz érve, a lépcsőn felfele még visszanéztem és készítettem egy képet a telefonommal. Aztán felszálltunk. Kicsit izgultam, mert esett az eső és villámlott. Justin ezerrel nyomta a netet én meg a Twitter-en random-twittert tartottam. Közzétettem azt a képet, amit készítettem ezzel a felirattal:

"Isteni volt az elmúlt 3 nap... Örülök, hogy jobban megismertem életem szerelmének családját. De már hiányzol New York... Remélem az új év jobb reményeket szán nekem, SZERETLEK APA!"

Reménykedtem, hogy apa is olvasni fogja a Twittem és megbánja azt, amit tett. Nagyon bántott a dolog. Haragudtam rá, hogy ok nélkül 'eldob' magától...