29. rész - Indulás -

Hajnalban arra ébredtem fel, hogy meztelen felsőteste hozzám simul. Adott egy puszit a nyakamra, majd a számra.


-Jó reggelt. -szólaltam meg álmos hangon-
-Jó reggelt szerelmem. Hogy aludtál?
-Nagyon jól. De még álmos vagyok. Nem aludhatnánk még egy kicsit? -fordultam felé-
-Majd a buszon alszol. Fel kell kelnünk.
-Nem akarok... -nyöszörögtem-
-Tényleg?! -és elkezdett csikizni-
Kénytelen voltam felkelni. Egy farmer rövid nacit és egy kockás inget kaptam magamra. Összefogtam a hajam és egy kontyot csináltam a fejem tetején. A csomagok már a buszon voltak. Fél kómásan felszálltam a buszra és lehuppantam az első fotelbe. Szinte azonnal elaludtam. Éreztem ahogy még Justin ad egy csókot, de utána már csak a reptéren ébredtem meg. Gyorsan felszálltunk a magángépre és az irányt Európa fele vettük. Iszonyatosan izgultam. Már vártam, hogy találkozzak anyáékkal. A gépen még Skype-on beszéltünk. Izgatottnak látszottak.
A gépen Justin mellett ültem. Pattie is velünk jött. Pár koncertre elkíséri a fiát. London volt az első állomás.
Fergeteges volt. Életemben másodszor járok ott. Valami bámulatos a város. Minden egyes utcasarkon rajongók százai várták, hogy Justin-t egy percre lássák. Testőrök vettek körül minket. Így viszonylag hamar beértünk a londoni szállodánkba. A következő 3 nap itt leszünk majd. Isteni volt újra Európában.
3 nap 2 koncerted adott Justin. Kicsit rosszul esett, hogy én nem táncolok vele a színpadom. De  így lehetőségem volt arra, hogy Pattie-vel beszéljek. Meg tudtam győzni, hogy nem azért vagyok együtt a fiával mert a hírnévre vágyom. Ráadásul még közelebb is kerültünk egymáshoz. Jó fej volt. Még együtt is táncoltunk az All Around The World című dalra... Később jött a Die In Your Arms. Egész dal alatt sírtam. Pattie nem értett az egészből semmit. Nem is bántam. Ez a mi kis titkunk Justin-nal. Senki se tudja, hogy rám, csak rám gondol, mikor ezt a számot énekli.


A VIP részlegen, a tévében néztem a koncertet. Amikor azt a bizonyos dalt énekelte és behunyta a szemét, tudtam, rám gondol. Olyan érzésem volt, hogy a gyomrom bizsereg. Kirázott a hideg ettől a daltól. Valami fergeteges volt a koncert. Egy buliba mentünk a fellépés után. Valami AfterParty szerűségre. Nagyon jó buli volt. Mindenki gratulált Justin-nak. De ő ennek ellenére végig velem volt és figyelt rám... Úgy imádom. Késő este mentünk haza. Hulla fáradtak voltunk. Ledőltünk a szobában és egymás szemét bámultuk.
-Nagyon jó volt ez az este. De jobb is lehetett volna. -néztem szomorúan Justin-ra-
-Tudom szívem. De majd Párizsban jobb lesz. Majd meglátod.
Csókolózni kezdtünk. Ekkor Pattie kopogott az ajtón.
-Sziasztok fiatalok. Remélem nem zavartam meg semmit. -kacsintott ránk, miközben Justin mászott le rólam-
-Nem, dehogy is. Aludni készültünk. -válaszolta Justin, aki kicsit se volt zavarban-
-Csak jó éjszakát kívánni jöttem. -adott Justin homlokára egy puszit-
-Jaj, anya. Nem vagyok már gyerek.
-Nagyon jó volt a koncert. És Sophie-val is jól éreztük magunk... Igaz Sophie? -nézett rám-
-Persze. Istenien táncol az anyukád. -néztem Justin-ra-
-Miről maradtam le... -mondta erre Justin durcásan-
-Semmi sokról. Megbeszéltünk egy s mást. -válaszolta Pattie- Aztán aludni és nem... Tudjátok mire gondolok. -folytatta és kiment-
-Miről beszéltetek? -nézett rám Justin-
-Rólunk. -mondtam büszkén és bújtam oda hozzá-
-Értem. Ennyi?! Semmi más?
-Mit szeretnél tudni?
-Bővebben el lehetne mondani? Végül is ha jól értelmezem én is részese voltam a beszélgetés tárgyának. -mondta nevetve-
-Ha tudni akarod... Elmondtam neki, hogy nem a hírnevedért vagyok veled. Megmagyaráztam mindent. Mire ő azt válaszolta, hogy ő csak félt téged. Erről volt szó. Erről beszéltünk és utána táncoltunk.
-Akkor most minden rendben?
-Hát... még anyáék belegyezése van hátra és akkor igen. -csókoltam meg-
-Huu! Ne is mondd!
-Nyugi nem harapnak. -mondtam, úgy ahogy Justin mondta mikor ő mutatott be a szüleinek-
-Ez ismerős valahonnan.
-Nem mondod. -válaszoltam nevetve-
-Életem legszebb napjain, hetein vagyok túl. Életemben nem hittem volna, hogy egy lány ennyire fontos lehet nekem.
-Ezt miért mondod? Ott volt Caitlin Beadles és Shay Misuraca.
-Áhh. Ők csak gyerekkori szerelmek. De ez valami más... Veled nem érzem azt, hogy sztár vagyok. Hanem egy átlagos srác egy átlagos lánnyal. Ez kell nekem.
-A végén elpirulok...
-Ez vagy te... Nem kell nekem olyan lány aki fél megmutatni önmagát és fél elmondani a véleményét. Te az első pertől kezdve világosan a tudtomra adtad, hogy nem bírsz....
-Ezt mindig fel fogod hozni? -vágtam a szavába nevetve-
-Ez is hozzá tartozik a megismerkedésünkhöz. Ez így volt tökéletes ahogy volt. Én ezt így szeretem.. Én így szeretlek.
-Ezt most direkt csinálod?
-Mit?
-Teljesen és menthetetlenül beléd zúgtam. Eddig soha életemben nem voltam őszintén szerelmes. Ha úgy vesszük te tanítottad meg nekem, hogy ez mit is jelent. És minél beljebb és beljebb viszel annál inkább érzem azt, hogy én lassan 1 percet se fogok tudni nélküled tölteni.
-Olyan aranyos vagy.
-Fejezd be jó... -könnyes lett a szemem-
-Ez most mit akar jelenteni? Megbántottalak?
-Nem... Csak...tudod... -öleltem át- soha egyetlen egy fiú se szeretett ennyire. Túl sok egyszerre ez a szeretet.
-Egyetlen egy ember nem mondta nekem, hogy túlságosan szeretem.
-Óriási a szíved Justin. Ezt ne veszítsd el. Őrizd meg.
-Neked adom. Te majd vigyázol rá.- csókolt meg-
Így aludtunk el. A mellkasán pihenve. Azzal a tudattal, hogy van az a bizonyos fiú, aki a szőke herceg egy lány életében. Nekem Justin volt a szőke herceg... Barna hajával, barna szemével és óriási szívével. Ami milliónyi lányt imád, de csak egyet szeret. Engem.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése