Aztán készítettem pár szendvicset. Mivel Justin még nem jött haza így elmentem lefeküdni vacsi után. Nagy nehezen bebújtam az ágyba, Angel pedig mellém feküdt. A kis szőrei csikizték az orrom, de annyira imádom, mikor odabújik hozzám és érzem, ahogy a pici teste megtelik levegővel. Olyan ennivaló, imádom! Angel szuszogására aludtam el. De mikor Justin hazaért megébredtem. Nem volt kedvem kikelni az ágyból. Megvártam míg Justin bejön a szobába:
-Szia!
-Te még nem alszol? -lepődött meg-
-Nem. Vagyis megébredtem.
-Felébresztettelek? -ült le mellém az ágyon-
-Nem, dehogy... De hol voltál eddig?
-Tudom milyen Scoo. Amint meg lehet csinálni egy nap azt megcsináltatja.
-Fáradt vagy?
-Eléggé. Le se zuhanyzom. Majd reggel... Hogy vagy?
-Jól. Kicsit fáradt, de jól.
-Ma óriásit fejlődtél. Annyira büszke vagyok rád. -csókolt meg-
-Tényleg?
-Aha.
-Holnap mit csinálsz?
-Miért? Terveztél valamit?
-Hát. Ami azt illeti...
-Na, mit találtál ki?
-Legyen elég annyi, hogy kezelés után rögtön haza jövünk.
-Áruld már el.
-Meglepi.
-Hát jó. Akkor álmodj szépeket.
-Te is szívem. -csókoltam meg-
Aztán gyorsan ledobta magáról a ruhákat és bebújt mellém. Szorosan ölelt magához. A nyakamra adott pár cuppanósat, majd fejét az enyémre helyezte. Olyan jó volt érezni az illatát, de leginkább attól rázott ki a hideg, mikor a bőre az enyémhez ért. Ahw, imádom!
Reggel korán keltünk. Gyors zuhany és Justin már otthon se volt. Kenny 8-kor jött értem. Első dolgom az volt, hogy a torta után megyek. Egy gitár formájú tortát rendeltem. Csokis-epres és karamellás bevonattal. Nagyon jól nézett ki. Körülbelül 1 méter hosszú volt.
Gyorsan kifizettem és már az autóban is ültem. Ezt követően a ruhatisztítóba mentem. A tegnap vett ruhámat elvittem, hogy mossák ki. És pattie ruháját is kivettem. Mire az autóban ültem már déli 12 óra volt. Sietnem kellett haza. Pattie már biztos vár. És a kellékek is már tutira megérkeztek. Hazafele felvettük Natasha-t. Szinte pillanatok alatt hazaértünk. Pattie már a lufik felfújásával bajlódott. A tortát eltettem a spájzba és már rohantam is Pattie-nek segíteni. Körülbelül 2 órán keresztül a díszítéssel foglalkozunk. Aztán jöttek az apróságok. Minden apró kis részletre odafigyeltünk. Közben megérkeztek az evőeszközök és a tányérok. Azt is fél órán keresztül rendezgettük. Végül mindennel végeztünk. Már ott volt az idő, hogy induljak a kezelésre. Kenny vitt el. Amíg én távol leszek Pattie fogadja majd a vendégeket.
A kórháznál Justin már várt. Bementünk és 1 óra alatt letudtuk. Ezt követően Justin-nal mentem haza. (Kenny már tutira a bulin van.) Útközben még felhívtam Pattie-t, hogy mi a helyzet:
-Hello! Na, hogy haladsz?
-Nagyon jól. Már mindenki itt van, csak ti hiányoztok. Hol vagytok?
-Már úton vagyok.
-Oh, rendben. Körülbelül mennyi idő mire ideértek?
-Úgy 10 perc.
-Akkor várunk. Szia.
-Szia. -tettem le a telefont-
-Kivel beszéltél? -érdeklődött Justin-
-Hát... Natasha-val.
-Mert?
-Mert... Találkozója van egy fiúval és azt kérdezte, hogy mennyi ideig hagyja fenn az arcápolót.
-Okay. Nem értek hozzá, szóval ne folytasd.
-Rendben.
Kínos csönd következett. Legszívesebben elmondtam volna mindent Justin-nak, de nem tehettem. Nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen arcot fog vágni. A ház elé érve semmi különös nem volt. Justin leparkolt a ház előtt. Be akart menni a házba, de nem engedtem:
-Figyelj szívem. Ma reggel vettem egy új kerti szettet. Megnéznéd? -próbáltam a kertbe csalogatni-
-Most?
-Persze. Gyere már. -rángattam a kapu elé- Na, nyisd ki.
-Okay.
És mikor kinyitotta mindenki ott várta lufikkal és óriási nagy "Happy Birthday Justin!" sikítással. Olyan jó volt látni, hogy mindenki eljött. Justin is meghatódott, mikor a tömegben észrevette a nagyszüleit és az egész rokonságot.
-Köszönöm szívem. -ölelt át Justin-
-Szívesen. Boldog Szülinapot szerelmem... Gyere menjünk, köszönts a vendégeket.
-Okay. De előbb... -és lesmárolt mindenki előtt. kicsit zavarban voltam, hogy az egész család előtt csókolózunk, de igazából ez senkit nem érdekelt-
És Justin már rohant is az emberi tömeghez. Ott volt Pattie, Jeremy, Scoo, Kenny, Anya, Apa, Emily, Peter, Chris Brown, Carly Rae Jepsen, Taylor Swift, Usher, Jazzmy, Jaxon, Jazzy és még sokan mások. Míg Justin az embereket köszöntötte én elgurultam átöltözni. Annyira izgatott voltam, hogy alig bírtam magamra venni a ruhát. Szerencsére Pattie sietett a segítségemre.
-Azt hittem, hogy már ide se értek.
-Én is. De itt vagyunk...
-Nagyon boldog a fiam... És ez részben neked köszönhető. Köszönöm.
-Nem, én köszönöm, hogy őt világra hoztad kereken 19 évvel ezelőtt. Egy csodát adtatok a világnak ketten Jeremy-vel.
-Ne is folytasd. Ha belegondolok, hogy el akartam vetélni akkor legszívesebben sírnék...
-De nem tetted Pattie! És ez a legfontosabb.
-Lehet.
-Nem lehet, hanem biztos. Felejtsd el a múltat. Koncentrálj a jelenre és a jövőre.
-Te nem vagy semmi. Olyan erő van benned, hogy csinálod?
-Mire célzol? -értetlenkedtem-
-Belegondolok, hogy nem lehetett könnyű otthagyni Párizst. Aztán jött a fiam, aki, valljuk be, bekavart az életedbe. Aztán jött a baleset és annak következménye, de te akkor is erős vagy.
-Tudod... Nekem régen a tánc adta az erőt. De amióta nem tudok táncolni, azóta Justin tartja bennem a lelkett. Nélküle sehol nem lennék...
-Héj! Hát ti mit csináltok itt? A buli kint van! -jött be Justin-
-Tudjuk.
-Akkor? Gyerünk ki. Waoo, de csinos vagy édesem.
-Köszi.
-Talán megzavartam valamit? Ti sírtatok? Komolyan?
-Nem, csak tudod hihetetlen, hogy 19 lett a fiam. Sophie csak együtt érez velem.
-Jaj anyuci. Attól én még a te kis cuki és jóképű fiad leszek.
-Csak el ne szállj magadtól.
-Nem vagyok olyan, hisz tudod.
-Na, inkább menjünk.
-Várj, segítek. -tolt ki Justin a kertbe-
Nagyon jó kis hangulat volt a kertben. Chris, Taylos, Carly és Usher is tartott egy kisebb koncertet. Sőt, a végén még PSY is betoppant. Mondanom se kell, hogy mennyire fölrázta a party-t. Mindenki a Gagnam Style-t nyomta... Csak én nem. Justin látta, hogy elég kínosan érzem magam, hogy csak én nem táncolok. Feltolt a színpadra és PSY-al toltuk a szöveget. Nagyon jó volt. Aztán, körülbelül hajnali 1 körül mindenki elment. A party-nak vége lett. Ideje átadni Justin-nak az én ajándékom...
Kínos csönd következett. Legszívesebben elmondtam volna mindent Justin-nak, de nem tehettem. Nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen arcot fog vágni. A ház elé érve semmi különös nem volt. Justin leparkolt a ház előtt. Be akart menni a házba, de nem engedtem:
-Figyelj szívem. Ma reggel vettem egy új kerti szettet. Megnéznéd? -próbáltam a kertbe csalogatni-
-Most?
-Persze. Gyere már. -rángattam a kapu elé- Na, nyisd ki.
-Okay.
És mikor kinyitotta mindenki ott várta lufikkal és óriási nagy "Happy Birthday Justin!" sikítással. Olyan jó volt látni, hogy mindenki eljött. Justin is meghatódott, mikor a tömegben észrevette a nagyszüleit és az egész rokonságot.
-Köszönöm szívem. -ölelt át Justin-
-Szívesen. Boldog Szülinapot szerelmem... Gyere menjünk, köszönts a vendégeket.
-Okay. De előbb... -és lesmárolt mindenki előtt. kicsit zavarban voltam, hogy az egész család előtt csókolózunk, de igazából ez senkit nem érdekelt-
És Justin már rohant is az emberi tömeghez. Ott volt Pattie, Jeremy, Scoo, Kenny, Anya, Apa, Emily, Peter, Chris Brown, Carly Rae Jepsen, Taylor Swift, Usher, Jazzmy, Jaxon, Jazzy és még sokan mások. Míg Justin az embereket köszöntötte én elgurultam átöltözni. Annyira izgatott voltam, hogy alig bírtam magamra venni a ruhát. Szerencsére Pattie sietett a segítségemre.
-Azt hittem, hogy már ide se értek.
-Én is. De itt vagyunk...
-Nagyon boldog a fiam... És ez részben neked köszönhető. Köszönöm.
-Nem, én köszönöm, hogy őt világra hoztad kereken 19 évvel ezelőtt. Egy csodát adtatok a világnak ketten Jeremy-vel.
-Ne is folytasd. Ha belegondolok, hogy el akartam vetélni akkor legszívesebben sírnék...
-De nem tetted Pattie! És ez a legfontosabb.
-Lehet.
-Nem lehet, hanem biztos. Felejtsd el a múltat. Koncentrálj a jelenre és a jövőre.
-Te nem vagy semmi. Olyan erő van benned, hogy csinálod?
-Mire célzol? -értetlenkedtem-
-Belegondolok, hogy nem lehetett könnyű otthagyni Párizst. Aztán jött a fiam, aki, valljuk be, bekavart az életedbe. Aztán jött a baleset és annak következménye, de te akkor is erős vagy.
-Tudod... Nekem régen a tánc adta az erőt. De amióta nem tudok táncolni, azóta Justin tartja bennem a lelkett. Nélküle sehol nem lennék...
-Héj! Hát ti mit csináltok itt? A buli kint van! -jött be Justin-
-Tudjuk.
-Akkor? Gyerünk ki. Waoo, de csinos vagy édesem.
-Köszi.
-Talán megzavartam valamit? Ti sírtatok? Komolyan?
-Nem, csak tudod hihetetlen, hogy 19 lett a fiam. Sophie csak együtt érez velem.
-Jaj anyuci. Attól én még a te kis cuki és jóképű fiad leszek.
-Csak el ne szállj magadtól.
-Nem vagyok olyan, hisz tudod.
-Na, inkább menjünk.
-Várj, segítek. -tolt ki Justin a kertbe-
Nagyon jó kis hangulat volt a kertben. Chris, Taylos, Carly és Usher is tartott egy kisebb koncertet. Sőt, a végén még PSY is betoppant. Mondanom se kell, hogy mennyire fölrázta a party-t. Mindenki a Gagnam Style-t nyomta... Csak én nem. Justin látta, hogy elég kínosan érzem magam, hogy csak én nem táncolok. Feltolt a színpadra és PSY-al toltuk a szöveget. Nagyon jó volt. Aztán, körülbelül hajnali 1 körül mindenki elment. A party-nak vége lett. Ideje átadni Justin-nak az én ajándékom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése