"Sophie Jordan meggyógyult! A napokban egy net klubból látták kijönni a lányt. Eddig csak találgatták, hogy vajon Sophie miért nem jár mostanában kórházba, az előírt kezelésekre. Hát most már tudjuk! Örömmel közöljük hogy a súlyos balesetet szenvedett lány, mindössze 1 hónap leforgása alatt leküzdötte a bénulásos betegségét. Páran már látta őt és barátját, Justin Bieber-t kézen fogva sétálgatni. A lány ráadásul a napokban sikeresen letette a kitűzött vizsgáit is, amit egy buli keretén meg is ünnepelt. Pár szemfüles riporterünk mikrofonvégre kapta a lányt, aki elmondta, hogy nem minden úgy van, ahogy látszik. 'Sajnos kicsit benéztem a ruhaválasztás. Justin úgy döntött, hogy ne legyen botrány abból, hogy Sophie Jordan villantott, felkapott a karjaiba és bevitt az épületbe. Nem értem, hogy ez miért olyan nagy szám.' Reagált a lány a kérdésre, majd így folytatta, mikor a képekre került a sor: 'Ami a képeken van az megtörtént dolog. Nem tagadom. Úgy gondolom, hogy egyszer az életben minden ember érezze jól magát.' És mikor megkérdeztük, hogy mi a véleménye arról, hogy mások milyen negatívan látják a képeit ezt válaszolta: 'Túlságosan komolyan veszik az egészet. Csak pár jó barátommal szórakoztunk a bulin. Nem értem, hogy ez miért lenne probléma. Én azt javasolnám azoknak az embereknek, hogy egyszer próbálják meg magukat jól érezni és ne a szobájukban osszák ki a népet a számítógépük mögött ülve.' Nos, úgy látszik a média néha elég rendesen fel turbózza a dolgokat, hogy eladhatóbb legyen. Vagy pedig Sophie próbálja leplezni valódi énjét..?! Minden esetre amiből nem akartak botrány, abból nem lett. De minden másból igen..."
Eléggé idegesített, hogy még ezzel a rohadt interjúval se oszlattam el a kedélyeket. Már nem tudtam mit kitalálni. Legszívesebben felpofoztam volna asz összes fotóst és azt aki feltöltötte az internetre a képeket, a buliról. Még mindig nem tudom és elképzelni se tudom, hogy ki tette. De ha megtudom neki annyi... Annyira bosszantott a dolog, hogy végül kikapcsoltam a laptopot és elaludtam.
Reggel kipihenten ébredtem fel. Carly ott feküdt mellettem,abban a ruhában, amiben az este volt. Fogalmam nincs arról, hogy mikor jött haza, de nem is nagyon érdekelt. Inkább foglalkoztatott az, hogy valamivel megtömjem a hasam mert iszonyatosan éhes voltam. Ráadásul még a fejem is fájt, hányingerem volt és szédültem. Nem voltam valami jó bőrben. Így egy kis alapozóval próbáltam elfedni a dolgokat. Gyorsan kifésültem a hajam, majd összegumiztam. Magamra kaptam egy narancssárga pólót, ami combközépig ért, egy fekete cicanacit és hozzá egy balerina cipőt. Napszemüveg, a kezembe a telefon és már mentem is az ebédlőbe. Annyira finom ételek voltak... Nyami! Telepakoltam a tálam és leültem az egyik asztalhoz. Szép lassan elfogyasztottam, majd visszamentem a szobámba. Carly már ébren volt. Egy kis shopingolást terveztünk délelőttre. Natasha & Greg is velünk jött. Tök jó kis butikokat találtunk. Össze-vissza vásárolgatunk. Carly és én totálisan meg voltunk őrölve. Natasha & Greg pedig nyugisan sétálgattak mögöttünk, kézen fogva. Olyan aranyos egy pár.
Délután 3 lehetett, mikor visszamentünk a hotelbe. Gyors ebéd és pihenő. A hotel minden emeletén van egy kis nappali szerű. Oda ültünk ki a srácokkal. Tök jól elbeszélgettünk, míg Justin nem hívott:
-Oh! Ez Justin. Mindjárt jövök! -ugrottam ki a fotelből és vidáman odébb mentem-
-Az lesz egy óra is! -vágta rá Natasha-
-Haha... Igen? -szóltam bele a telefonba-
-Szia életem! Hogy vagy?
-Szia Justin! Meg vagyok, köszi. Bár a reggel elég hulla voltam...
-Mert? Mi volt este? -aggódott Justin-
-Jaj, semmi. Tök hamar visszajöttem a szállodába. Még az after party-n se voltam ott. Nélküled nem lett volna jó.
-De aranyos vagy.. Imádlak. De akkor mi volt a baj?
-Fájt a fejem, hányingerem volt és szédültem... De nyugi! Már jobban vagyok.
-Akkor okay.
-És te? Veled mizú?
-Semmi különös. Csak eszembe jutottál és felhívtalak.
-Köszi. Szeretlek.
-Én is szívem.
-Kitalálod, hogy mit csináltunk ma a srácokkal?
-Na, mit?
-Elmentünk a belvárosba és vásárolgatunk. Képzeld! Angel-nek vettem egy cuki kis ruhát. Olyan aranyos lesz benne.
-Remek. Akkor jól szórakoztál...
-Hát... Nem igazán. Annyira hiányzol... Most odabújnék hozzád és szorosan ölelnélek holnap reggelig.
-Tudom baby. Nekem is nehéz nélküled. Hiányzik az illatod.
-Ne is mond. Alig várom, hogy holnap hazamenjek, hozzád.
-Én is várom. És Emily is. Már totál ki van akadva, hogy mit szerveztél nekik nászútra. Állandóan engem faggat, meg Peter is... Mintha én tudnám.
-Hahaha. Sajnálom... De azt nem mondom el nekik se. Szuper kis ajándék lesz.
-Én se tudhatom?
-Nem. Végül még kifecseged...
-Én?! Dehogy.... -nevetett-
-Majd ha otthon leszek elmondom.
-Okay... Figyel. Most mennem kell. Nagyon jó volt hallani a hangod. Várlak haza. Siess!
-Okay. Sietni fogok. Szeretlek.
-Én is téged baby. Vigyázz magadra.
-Rendben. Puszi.
-Csók.
És már le is tette. Olyan jó volt hallani a hangát... Alig várom a holnapot. Óriási nagy mosollyal mentem vissza a többiekhez. Vidáman lehuppantam a fotelbe és bekapcsolódtam a beszélgetésbe:
-Miről van szó?
-Rólad.
-Rólam?
-Aha, és Justin-ról. -válaszolta Carly-
-Bővebben?
-Én érdeklődtem, hogy hogyan ismertétek megy egymást... -válaszolta Greg- Nem is tudtam, hogy Párizsi vagy... Az a kedvenc városom.
-Ohh. Igazán? -lepődtem meg-
-Aha. Két nyaramat ott töltöttem a szüleimmel és a haverokkal. Felejthetetlen...
-Értem... És választ kaptál a kérdésedre?
-Persze.
-Okay.
-Hogy, hogy ilyen hamar vége a beszélgetésnek? -érdeklődött Carly- Máskor alig bírjatok letenni a telefont...
-Mennie kellett dolgozni. Csak felhívott, hogy hallja a hangom...
-De aranyos. -vágta rá Natasha-
-Igen, az... -pirultam el-
Még beszélgettünk egy s másról. De közben elég furán éreztem magam. Mintha valaki folyton bámulna. És az a valaki nem más volt, mint Greg. Ahányszor rá néztem, ő folyton engem bámult. Volt, hogy elkapta a tekintetét, de volt, hogy észre se vette magát. Bevallom eléggé idegesített. Nem értettem, hogy mi bámulni való van rajtam... Kin van a fél cicim, vagy el van szakadva a cicanacim, vagy mi? A végén annyira cikis volt, hogy felálltam és elköszöntem. Bementem a szobába és nekiestem a pakolásnak. Közben azon járt az agyam, hogy Greg mit akarhat tőlem. Miért bámult annyira... Nem akartam egyből nekiesni és számon kérni, de valamit tennem kell. Natasha-hoz se fordulhatok, elvégre ők egy pár. Justin meg totál féltékeny lenne, ha megtudná. Így maradt Carly, csak ő rá számítottam...
-Carly! Bejönnél segíteni? -dugtam ki a fejem az ajtón-
-Persze. Már is. Mindjárt jövök.... Mit kell segíteni? -csukta be az ajtót-
-Hát... Lenne egy kérdésem..
-Rosszul kezdődik.
-Nyugi. Csak egy kérdés...
-Mond. -ült le az ágyra- Figyelek.
-Szóval... Most, mikor kinn voltam észrevettem, hogy a Greg állandóan engem stíröl. Nem tudod, hogy miért?
-Ez komoly?! -döbbent meg Carly-
-Igen. A végén már annyira idegesített, hogy bejöttem pakolni... Miért csinálja szerinted?
-Hát... Nem igazán tudom. Mondjuk ma délelőtt annyit mondott, hogy Natasha barátai mind nagyon sexy-k.
-Na ne. És te mint mondtál?
-Hogy kire gondol pontosan... Mire ő, Sophie.
-Úr isten... Most mit csináljak?! Natasha a barátnőm. Nem mondhatom, hogy dobja, mert idegesít a barátja.
-Sophie... Ez csak egy megjegyzés volt! Nyugi.
-Jó okay. De ha megint rajtakapom, hogy nézeget rákérdezek, hogy mi baja.
-Te tudod... Komolyan nézegetett?
-Aha. Durva volt. Volt, hogy észre se vette magát. Nagyon cikis volt.
-Durva. Azt hittem rendes srác ez a Greg. Barátnője van, minek nézeget másokat..?
-Nem tudom. De remélem leszáll rólam.
-Justin-nak elmondod? -kérdezte Carly-
-Dehogy!
-Okay. Ki jössz?
-Áhh. Nem. Pihenni szeretnék.
-Már készülsz a holnapra mi? ;) Justin ki fogja szívni az összes erőd...
-Hova gondolsz te..? -dobtam hozzá egy párnát-
-Amúgy... Már voltatok úgy együtt?
-Hát...
-Szóval igen! Tudtam.
-De erről senkinek egy szót se!
-Okay. És milyen volt?
-Azért ennyire ne...
- ☺ Jól van. Na, megyek vissza a párunkhoz. Jó pihenést.
-Köszi. Szia.
Gyorsan elmentem lezuhanyozni. Lemostam a sminkem, megszárítottam a hajam és már az ágyban feküdtem. Pár perc múlva már magával ragadt az álom.
-Carly! Bejönnél segíteni? -dugtam ki a fejem az ajtón-
-Persze. Már is. Mindjárt jövök.... Mit kell segíteni? -csukta be az ajtót-
-Hát... Lenne egy kérdésem..
-Rosszul kezdődik.
-Nyugi. Csak egy kérdés...
-Mond. -ült le az ágyra- Figyelek.
-Szóval... Most, mikor kinn voltam észrevettem, hogy a Greg állandóan engem stíröl. Nem tudod, hogy miért?
-Ez komoly?! -döbbent meg Carly-
-Igen. A végén már annyira idegesített, hogy bejöttem pakolni... Miért csinálja szerinted?
-Hát... Nem igazán tudom. Mondjuk ma délelőtt annyit mondott, hogy Natasha barátai mind nagyon sexy-k.
-Na ne. És te mint mondtál?
-Hogy kire gondol pontosan... Mire ő, Sophie.
-Úr isten... Most mit csináljak?! Natasha a barátnőm. Nem mondhatom, hogy dobja, mert idegesít a barátja.
-Sophie... Ez csak egy megjegyzés volt! Nyugi.
-Jó okay. De ha megint rajtakapom, hogy nézeget rákérdezek, hogy mi baja.
-Te tudod... Komolyan nézegetett?
-Aha. Durva volt. Volt, hogy észre se vette magát. Nagyon cikis volt.
-Durva. Azt hittem rendes srác ez a Greg. Barátnője van, minek nézeget másokat..?
-Nem tudom. De remélem leszáll rólam.
-Justin-nak elmondod? -kérdezte Carly-
-Dehogy!
-Okay. Ki jössz?
-Áhh. Nem. Pihenni szeretnék.
-Már készülsz a holnapra mi? ;) Justin ki fogja szívni az összes erőd...
-Hova gondolsz te..? -dobtam hozzá egy párnát-
-Amúgy... Már voltatok úgy együtt?
-Hát...
-Szóval igen! Tudtam.
-De erről senkinek egy szót se!
-Okay. És milyen volt?
-Azért ennyire ne...
- ☺ Jól van. Na, megyek vissza a párunkhoz. Jó pihenést.
-Köszi. Szia.
Gyorsan elmentem lezuhanyozni. Lemostam a sminkem, megszárítottam a hajam és már az ágyban feküdtem. Pár perc múlva már magával ragadt az álom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése