Reggel hamar felkeltünk. Bár elég rosszul éreztem magam. Fájt a fejem, hányingerem volt és szédültem. Justin-nak fotózása lesz. Oda elkísérem, mert megkért rá, de utána már minden szabad percemet a holnapi esküvőbe fektetem. Annyi tennivaló van ott. Szinte mindent felügyelni kell, és mivel én csináltam gyakorlatilag az egészet így én is vagyok a felelős. Bevettem pár tablettát, egy kicsit használt, de a fejem még mindig zúgott.
Gyorsan elmentünk a fotózásra, ahol tök jó képek születtek. Justin kérésére a fotós még csinált pár privát képet is, amin tök sexy. Félmeztelenül pózol a kamera előtt és az izmait mutogatja. Waoo, hogy mennyire izmos...
Aztán a fotózás után Justin elvitt Emily-ékhez. Megbeszéltük, hogy este, otthon találkozunk. Alig, hogy bementem a házba már tiszta bolondok háza volt. Emily és anya fel-alá rohangált. A fiuk elmentek otthonról, így csak csajok voltak otthon. Szépen lenyugtattam mindenkit és megbeszéltük, hogy mi a terv aznapra. Elmentünk a szertartás helyszínére. Már javában fel volt díszítve minden. Olyan gyönyörűen nézett ki a kert. Mindenhol fehér virágok és gyöngyfüzérek. Csodaszép volt. A székek is már a helyükön voltak, szép fehérek és az oltárról meg ne is beszéljünk. Bár volt még mit tenni a kertben, már most elképesztően nézett ki. [Ha láttátok a Twilight sorozatban a 2 főszereplő esküvőjét akkor tudjátok, hogy hogyan nézett ki ott a helyszín... Körülbelül itt is hasonlóan festett]. Ezt követően átmentünk a buli helyszínére. Egy óriási nagy teremben lesz az egész megrendezve. Élő zenekar lesz, egy helyi banda. A terem is már javában szépülgetett. Az asztalok már a helyükön voltak és a virágok meg a lufik is kezdték elfoglalni a helyüket. Féltem, hogy a virágok elhervadnak holnapra, de Emily választása tökéletes. Körülbelül 50 órán keresztül a virágok megtartják eredeti formájukat. Aztán Emily és anya elment a ruhákért, míg én a díszítésnél segédkeztem. Az asztalokat szépen megterítettük világos lila színű terítőkkel és rá fehér és világos sárga virágokat tettünk. Aztán jöttek a gyertyák, majd a névjegykártyák. Ugyan is minden személynek meg lesz a helye, hogy ne legyen kavarodás. A lufikat szépen felfújtuk és elhelyeztük a terem egyes részeiben. Aztán az egyik sarokban kialakítottunk egy helyet, ahová leteszik a vendégek a tárgyi ajándékaikat, mellé pedig egy óriási nagy üveggömböt, amibe a borítékok kerülnek. Nagyon jól nézett ki a végeredmény, nagyon tetszett. Már csak a fényfüzérek voltak hátra, amiket pillanatok alatt fel is tettünk. Gyorsan bekapcsoltuk és tök jól mutatott. Már délután 4 óra volt mire végeztünk a teremmel. Mivel éjszakára nem akartam egyedül hagyni a termet, ne, hogy valami baj legyen, így óránként az egyik segítő emberke ellenőrzi a dolgokat és ha valami baj van engem hív. A teremtől a kertbe mentem, ahol a szertartás lesz. Szinte már mindennel végeztek, csak a székeket kellett bevonni világos lila színű anyaggal. Azokat pedig fehér szalaggal megkötni. A sok segítő kéznek köszönhetően szinte pillanatok alatt végeztünk. Utoljára még ellenőriztem mindent. Itt is óránkénti ellenőrzés lesz. Mire végeztem már fél 6 volt. Kenny-t hívtam fel, hogy jöjjön értem. Pár percen belül már ott is volt. Utam Emily-ékhez vezetett. Útközben Emily legjobb barátnői Tori, Adriana és Elizabeth hívott fel.
-Hali csajok! Hogy vagytok?
-Jól köszi. -válaszolta Adriana- Lenne egy óriási kérésünk.
-Hallgatom.
-Mondd el Tori. -noszogatta Adriana Tori-t-
-De miért én?
-Mert a te ötleted volt. -vágta rá Elizabeth-
-Hát jó... Sophie, még itt vagy?
-Persze.. Miről van szó?
-Szóval... Emily számára terveztünk egy lánybúcsúztatót. Arra szeretnénk megkérni, hogy hozd el őt a Same Girls szállóba.
-Értem... De miért csak most szóltok? Ő tud róla?
-Nem. És ne is tudja meg. Azért most, mert mára lett 100% az egész.
-Értem. És mit mondjak, hová megyünk?
-Nem tudom. Találj ki valamit.
-De... Anyát nem hagyhatjuk otthon. Vele mi legyen?
-Hozd őt is. -vágta rá Elizabeth-
-Komolyan?! Nem lenne fura?
-Dehogy. Maximum nem fog tetszeni neki és hazamegy...
-Okay. Akkor nemsokára ott leszünk.
-Rendben. Szia. -vágta rá a három lány-
Eztán perc perc múlva már Emily-éknél voltam. A ruhák már ott is voltak és azt próbálgatták. Azt akarták, hogy én is felvegyem a ruhám, de semmi kedvem nem volt.
-Mi a baj Sophie? -kérdezte anya-
-Semmi, de... Emily! Terveztél ma estére valamit?
-Nem. Miért?
-Akkor öltözz! Programod van! És anya, te is!
-Hova megyünk?! -kérdezte egyszerre Emily & anya-
-Csak öltözetek fel csinosan és már mennénk is.
Percek alatt el is készültek. Kenny kint várt ránk a ház előtt. Gyorsan megmondtam a címet és már száguldottunk a szálló fele. Pillanatok alatt ott voltunk. A csajok már ott vártak. Megragadták Emily karját és bevitték az egyik szobába. Anya & én követtük őket. Bent már minden fel volt díszítve Bevallom kicsit aggódtam, hogy mi lesz. Egyáltalán nem voltam kíváncsi egy csiplendér fiúra... Kicsit maradtam, de a végén a fejem is elkezdett fájni, ráadásul még kényelmetlenül is éreztem magam. Kenny-t felhívtam, hogy jöjjön értem:
-Szia Kenny. Nem tudnám értem jönni?
-Most? Most nem fog menni...
-Akkor mit csináljak? Nem tudnál küldeni valakit?
-Hát.... Ha Justin megy érted az nem jó?
-De. Fel is hívom. Kösz, szia.
-Szia.
És már hívtam is Justin-t.
-Szia szívem! -vette fel a telefont-
-Szia. Figyelj! Kenny nem tud értem jönni. Te értem jönnél?
-Hol vagy?
-Itt vagyok a Same Girls szállónál.
-Mit keresel ott?! -lepődött meg Justin-
-Itt van Emily lánybúcsúja. Szóval, értem jönnél?
-Azonnal indulok. Pár perc és ott leszek.
-Siess. Hideg van.
-Miért nem mész be?
-Mert nem vagyok kíváncsi a csiplendér fiúra...!
-Értem. Akkor sietek. Szia.
-Szia.
És már le is tette a telefont. Leültem az egyik padra és Justin-t vártam. Felléptem Twitter-re, twitteltem párat, majd leléptem. Rég voltam a Facebook-on, így azt is megnéztem. Ezernyi értesítés, üzenet, stb. Pár üzenetre válaszoltam, de mivel szinte minden egyes kérdés ugyan arról szólt kiírtam egy rövid választ. Még egy kicsit gubbasztottam a padon, de 2-3 perc múlva Justin begördül a fehér ferrari-val.
-Hello szívem! Megjöttem. -ölelt át-
-Látom. -és megcsókoltam- Mehetünk? Mindjárt megfagyok.
-Persze. Gondolom haza...
-Aha.
És már gurultunk is hazafele.
-Hali csajok! Hogy vagytok?
-Jól köszi. -válaszolta Adriana- Lenne egy óriási kérésünk.
-Hallgatom.
-Mondd el Tori. -noszogatta Adriana Tori-t-
-De miért én?
-Mert a te ötleted volt. -vágta rá Elizabeth-
-Hát jó... Sophie, még itt vagy?
-Persze.. Miről van szó?
-Szóval... Emily számára terveztünk egy lánybúcsúztatót. Arra szeretnénk megkérni, hogy hozd el őt a Same Girls szállóba.
-Értem... De miért csak most szóltok? Ő tud róla?
-Nem. És ne is tudja meg. Azért most, mert mára lett 100% az egész.
-Értem. És mit mondjak, hová megyünk?
-Nem tudom. Találj ki valamit.
-De... Anyát nem hagyhatjuk otthon. Vele mi legyen?
-Hozd őt is. -vágta rá Elizabeth-
-Komolyan?! Nem lenne fura?
-Dehogy. Maximum nem fog tetszeni neki és hazamegy...
-Okay. Akkor nemsokára ott leszünk.
-Rendben. Szia. -vágta rá a három lány-
Eztán perc perc múlva már Emily-éknél voltam. A ruhák már ott is voltak és azt próbálgatták. Azt akarták, hogy én is felvegyem a ruhám, de semmi kedvem nem volt.
-Mi a baj Sophie? -kérdezte anya-
-Semmi, de... Emily! Terveztél ma estére valamit?
-Nem. Miért?
-Akkor öltözz! Programod van! És anya, te is!
-Hova megyünk?! -kérdezte egyszerre Emily & anya-
-Csak öltözetek fel csinosan és már mennénk is.
Percek alatt el is készültek. Kenny kint várt ránk a ház előtt. Gyorsan megmondtam a címet és már száguldottunk a szálló fele. Pillanatok alatt ott voltunk. A csajok már ott vártak. Megragadták Emily karját és bevitték az egyik szobába. Anya & én követtük őket. Bent már minden fel volt díszítve Bevallom kicsit aggódtam, hogy mi lesz. Egyáltalán nem voltam kíváncsi egy csiplendér fiúra... Kicsit maradtam, de a végén a fejem is elkezdett fájni, ráadásul még kényelmetlenül is éreztem magam. Kenny-t felhívtam, hogy jöjjön értem:
-Szia Kenny. Nem tudnám értem jönni?
-Most? Most nem fog menni...
-Akkor mit csináljak? Nem tudnál küldeni valakit?
-Hát.... Ha Justin megy érted az nem jó?
-De. Fel is hívom. Kösz, szia.
-Szia.
És már hívtam is Justin-t.
-Szia szívem! -vette fel a telefont-
-Szia. Figyelj! Kenny nem tud értem jönni. Te értem jönnél?
-Hol vagy?
-Itt vagyok a Same Girls szállónál.
-Mit keresel ott?! -lepődött meg Justin-
-Itt van Emily lánybúcsúja. Szóval, értem jönnél?
-Azonnal indulok. Pár perc és ott leszek.
-Siess. Hideg van.
-Miért nem mész be?
-Mert nem vagyok kíváncsi a csiplendér fiúra...!
-Értem. Akkor sietek. Szia.
-Szia.
És már le is tette a telefont. Leültem az egyik padra és Justin-t vártam. Felléptem Twitter-re, twitteltem párat, majd leléptem. Rég voltam a Facebook-on, így azt is megnéztem. Ezernyi értesítés, üzenet, stb. Pár üzenetre válaszoltam, de mivel szinte minden egyes kérdés ugyan arról szólt kiírtam egy rövid választ. Még egy kicsit gubbasztottam a padon, de 2-3 perc múlva Justin begördül a fehér ferrari-val.
-Hello szívem! Megjöttem. -ölelt át-
-Látom. -és megcsókoltam- Mehetünk? Mindjárt megfagyok.
-Persze. Gondolom haza...
-Aha.
És már gurultunk is hazafele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése