62. rész - ...ő a barátom és a támaszom is! -

-Naa?! Mit szóltok? -néztem anyáékra-
-Nagyon ügyes voltál... Nem hittem volna. Gratulálok. -mondta apa & anya szinte egyszerre-
-Tényleg nagyon jó volt... És ahogy leráztad a stúdiós ügyet. Gratulálok. -folytatta Emily-
-Hát kösz. Azt muszáj volt. Nem akartam róla beszélni.
-Én is csak gratulálni tudok. -mosolygott Jeremy-
-Akkor mindenkinek tetszett?! Ezért izgultam..? És Justin? Neked, hogy tetszett?
-Mit is mondjak..? -és abban a pillanatban lesmárolt. eléggé zavarban voltam, anyáék előtt most smárolunk először és Justin szülei is eddig egy-egy csókot láttak... el is pirultam mikor elváltak ajkaink, csak úgy égett az arcom- Ügyes voltál szívem.
-Ohh! Hát kösz.
-Sophie! Engem meg se kérdeztél... -szomorkodott Jazzy-
-Tényleg! Neked, hogy tetszett Jazzy?
-Imádom! -ugrándozott-
-És nektek Little Bieber-ek?
-Szuper! -vágta rá egyszerre Jazzmy & Jaxon-
Még egy kicsit dumáltunk de aztán az emberek lassan elszállingóztak. Justin-nal ketten maradtunk csak a nagy házban. 
A kanapén ültünk. Justin a kartámlának dőlve én meg neki. A vállamat simogatta és a hajamba túrt párszor.
-Szeretlek Sophie. Még akkor is szeretni foglak, ha nem jössz rendbe. Örökké szeretni foglak.
-Ilyet ne is mondj. Rendbe fogok jönni. Ha segítesz akkor menni fog.
-Melletted állok. Tudd!
- ... Én is szeretlek Justin! Minden porcikám rád vágyik.
-Tudod, hogy holnap milyen nap van?
-Szombat. Miért?
-Nem úgy... Február 14.
-Ohh! Tényleg! El is felejtettem!
-Készültem neked valamivel.
-Mivel?
-Meglepetés. Holnap megtudod, de imádni fogod! Ezt garantálom.
-Akkor várom a holnapot.
A délután elég unalmasan telt. Kezelésre mentem, illetve mentünk. A doki még javasolt 3 kezelést és utána mehetek is gyógytornára. Már alig várom!
Már a nap lemenőben volt, mikor hazaértünk. Justin segített kiszállni az autóból és betolt a házba. De nem akartam bemenni. Friss levegőre vágytam, hogy elfelejtsem az egész bénulásos dolgot. Még mindig nem dolgoztam fel teljesen. Hogy is lehetne? Hogy lehet feldolgozni azt, hogy hirtelen nem tudsz lábra állni?! Odamenni a szerelmedhez és megcsókolni, átölelni! Van úgy, hogy éjszakánként felébredek és sírok, mert egyszerűen nem bírom ezt az állapotot elfogadni... Nem tudok oda menni, ahová akarok és amikor. Segítségre szorulok és ezt utálom. De ha Justin mellett vagyok szinte elfelejtem azt, hogy nem vagyok átlagos. Rá bármikor számíthatok! Ő nem csak a szerelmem, ő a barátom és a támaszom is!
Mivel eléggé erőszakos tudok lenni, ezért Justin kivitt a hátsó kertbe, a pályára. Nem akartam abba a tolókocsiban ülni. Justin segített kiszállni belőle és az aszfaltra ültetett. Aztán fogtam magam és kifeküdtem. Justin mellém ült. De aztán fölém hajol. A puha kezével az arcom simogatta, miközben csillogó szemeivel engem bámult. A fehér fogai villogtak, mikor mosolyt küldött nekem. Annyira imádom és szeretem. 
Aztán a keze lassan a combomra helyeződött át. A hideg rázott tőle, de lassú és érzéki csókja mindennél forróbb volt. Szinte éreztem, ahogy a vérem forr. Vágytam Justin-ra. Kell nekem ő, mint embernek a levegő, mint virágnak a fény. Kell!


Aztán visszamentünk a házba. Vacsorázni készültünk egy szuper helyre. Szépen felöltöztem. Egy rózsaszín kis ruha, hozzá egy fekete balerina cipő. Annyira imádom ezt a ruhát. Ezt vettem az első fizetésemből, itt New York-ban! ☺


Justin egy egyszerű fekete öltönyt és mellé egy rózsaszín nyakkendőt vett fel. Nagyon elegáns és sexy volt. Mivel holnap leszünk fél évesek, ezért Justin úgy döntött, hogy elvisz egy elegáns étterembe. Alig vártam...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése