109. rész - Vásárlás -

Az érzelmi meg nyilvánulásom után Nathy kitalálta, hogy menjünk el vásárolni a belvárosba. Emily időközben felébredt és a tévé előtt ülve töltötte idejét.
-Emily! -szólítottam meg, mikor beléptünk a szobába Nathy-vel-
-Igen? -állt fel nehezen a fotelből- Natasha! Hát te? De rég láttalak itt. -lépett oda és megölelte-
-Hát igen. Ideje volt, hogy jöjjön a felmentősereg.
-Ez igaz. Már nem bírtam, hogy Sophie ilyen... És már most egy icipici mosoly van az arcán. Ez jó.
-Emily, Nathy & én elmennénk vásárolni.
-Okay. Peter úgy is mindjárt jön. Menjetek csak.
-Köszi. Majd veszek neked és a piciknek is valamit.
-Aranyos vagy, de vigyázz magadra.
-Úgy lesz kapitány. -öleltem át-
A táskámba beledobáltam a fontosabb dolgokat és a munkáimból félretett pénzemből elvettem egy keveset. Nathy-nek már volt jogsija így az ő autójával vágtunk bele a csajos délutánba. Egy csillogó kék autót kapott a rokonságtól. Nagyon jól nézett ki, ahogy a napfény rásütött. Alig vártam, hogy beszálljak.


Épp a ház előtt volt így csak beültünk és már mentünk is. Az ablakokat letekertük a rádiót maximális hangerőre felcsavartuk és New York utcáit kezdtük szelni. Jó kis bulizós dalok mentek, tök jó hangulat töltötte ki az autó belsejét.
Egy óriási nagy bevásáslóközponthoz mentünk. Oda, ahová egyszer Justin & Kenny & Katy & én mentünk. Itt ettem volt meg azt az óriási hamburgert. Leparkoltunk és célba vettünk a földszintet. Pár ruhadarab és cipő került a csomagokba. Aztán jött az első, második és végül a harmadik emelet. Élvezet volt felpróbálni a szebbnél szebb ruhákat. Imádok vásárolni, de ennek ellenére nagyon ritkán szánom rá magam. De ha egyszer még is, akkor alig marad az elvitt pénzemből valami. Ez most se volt másként. Boltból boltba jártunk és szinte minden harmadik üzletben találtunk valami érdekeset.

Emily-nek vettem egy szuper kis koktél és utcai ruha keverékét. Nagyon dögösen fog benne kinézni, miután megszüli a két csöppséget. Talán majd én is kölcsön fogom kérni. A piciknek meg vettem kis cipőket. Olyan picik voltak, hogy a két pár simán elfért a kezembe. Mivel az egyik kislány, a másik kisfiú lesz így vettem egy ilyet, egy olyat. A lány számára egy nagyon édes kis házi csizmát találtam. Jó lesz neki a házban szaladgálni, ha már tud. A kis srácnak meg megvettem a legkisebb Supra-t ami az üzletben fellelhető volt. Nagyin jól nézett ki, muszáj volt megvennem, nem hagyhattam ott.



Magamnak vettem egy csinos kis nyári ruhát, ami tele volt színes virágokkal. A fazonja nagyon meg tettszett. A mell résznél gumis volt és nagyon szellős, lágy anyagból készült. Elképzeltem ahogy mezítláb sétálok majd a parton és a friss, szelíd szellő a ruhát ráfújja a testemre. Beleborzongtam, annyira tetszett. Aztán a ruhán kívül vettem kettő pár sportcipőt és egy csodaszép magassarkút. Amint megláttam azonnal beleszerettem. Rikító vörösen díszelgett a kirakatban. Annyira jól nézett ki. Azonnal berohantam az üzletbe és a cipő fele vettem az irányt:
-Segíthetek? -jött oda az eladó-
-Persze. Azt a vörös cipőt szeretném felpróbálni és remélhetőleg meg is venni.
-Hányas méretet hord?
-Nyolcasat.
-Azonnal hozom a cipőt.
-Köszönöm.
Leültem a székre és türelmetlenül vártam, hogy hozzák a gyűjteményem újabb darabját. Nathy csak most ért be az üzletbe, annyira siettem.
-Végre. Azt hittem utol se érlek.
-Egy cipő miatt bármit.
És már meg is hozták a csodaszép vörös gyönyört. felpróbáltam és tökéletesen állt a lábamon. Már most imádom, jegyeztem meg magamban. Tettem pár lépést az üzletben és meg kell hagyni nagyon kényelmes volt. Így még jobban akartam.


-Szeretném megvenni. Hol lehet fizetni?
-Kövessen.
És pár perc múlva már az enyém is volt az a gyönyörűség. Talán abban még is van igazság, hogy a nőknél a lelki bánaton van mikor csak egy vásárlás esetemben egy cipő segíthet. Boldog voltam. Megérte eljönni. 
A nagy vásárlás után a csomagokat az autóba tettük és visszamentünk kajálni. Beültünk a helyi étterembe és rendeltünk innivalót meg kaját. A nagy beszélgetésünk közepette egy régen halott hang ütötte meg a fülem. Alig hittem a fülemnek. A hangot kezdtem követni és egy régen látott hölgy előtt találtam magam.
-Erin!!!! -ugrottam a nyakába-
-Sophie! De rég láttalak. Hogy vagy?
-Megvagyok köszi. Mit csinálsz itt?
-A nővéremmel eljöttünk vásárolgatni.
-Értem. Ohh, szeretném neked bemutatni a legjobb barátnőmet Natasha-t. Natasha ő itt Jeremy felesége Erin.
-Jeremy Bieber-é? -lepődött meg Nathy-
-Igen. -fogott kezet Erin vele-
-Szóval te vagy Jazmy & Jaxon anyukája. Óriási teremtmények. Imádom őket.
-Köszi. Üljetek ide hozzánk. Van hely bőven.
Megragadtuk a tálcánkat és már az óriási nagy kerek asztalnál ültünk. Én & Nathy & Erin & Jenny, Erin nővére & David, Jenny fia. Nathy nem ismert senkit így kénytelen voltam a másik két személyt is bemutatni neki.
-Ő Jenny, Erin nővére. 3 évvel idősebb de jóval őrültebb. Mellette nem fogsz unatkozni. -meséltem Nathy-nek-
-Jaj, köszönöm Sophie, de téged felülmúlni nehéz. -kacsintott-
- :) És ő itt David, Jenny fia. 17 éves de kinéz 20-nak is. Ennek ellenér én állandóan piszkálom mikor találkozunk. Nagyon jó fej.
-Örülök, hogy megismerhettelek, Natasha. Nagyon szép neved van.
-Köszi. -pirult el a barátnőm-



2 megjegyzés: