132. rész - Mondhatni, átlagos nap -

És meghoztam az újabb részt... Hát ez se lett kilométer hosszúságú, szóval előre is bocsánat.
Meglepő lesz, mert Sophie nem fog válaszolni semmit. :) De olvass és rájössz miről dumálok. 
Komizz ha tetszik, köszi! ♥



Már mondtam volna a válaszom, mikor Justin hirtelen felpattant és helyettem kezdett el beszélni:

-Figyel! Tudom, hogy váratlan, meglepő és hihetetlen ez a kérdés. Számomra is az. Délben mikor a találkozóra mentem nem gondoltam egyáltalán arra, hogy ma este felteszem ezt a fontos kérdést... Meglepő, vagy nem számomra is hihetetlen...

-Komolyan? -ráncoltam össze a szemöldököm-

-Igen. engem is váratlanul ért, hogy még is megkérdeztem.... Tudom, hogy fiatalok vagyunk, nagyon... De én szeretlek és mással nem tudom elképzelni a jövőm. És ahogy itt elmondtad a jövőképed... Végül kiböktem.

-Hát... Ööö... -dadogtam össze vissza-

-Figyelj... Nem kell most azonnal válaszolnod. -na, itt egy kicsit megkönnyebbültem- Látom rajtad, hogy össze vagy zavarodva. Meg is értem, én is szét lennék esve. Csak egyet kérek, gondolkodj el és amint van biztos válaszod szólj. Rendben?

-O.. Okay.

-Szeretlek Sophie.

-Én is szeretlek. -majd szorosan hozzábújtam és férfias illatával megtöltöttem tüdőm minden szegletét-

-Most mennem kell.

-Rendben, kikísérlek.

És az ajtóig kísértem. Ott szerelmesek módjára elbúcsúztunk. Justin az autót kihozta a garázsból, majd elhajtott.
Én gyorsan átöltöztem és bebújtam az ágyba. Felléptem Twitter-re és szerencsére fenn volt Nathy & David is. Így szóltam nekik a vakrandit illetően. Jó hír volt számomra, hogy mind a ketten nagyon várták. Bár David egy picit húzkodott, de végül belement. Viszont ha megtudja, hogy Natasha az a lány, akkor ki fog ugrani a bőréből. Aztán kicsit váratlanul ért, mikor Austin írt rám:
-Szia Sophie. ☺
-Szia Austin. Mizu?
-Semmi különös... Figyelj, akkor holnap ugye tudsz jönni?
-Igen, hol lesz a próba?
-A Canal street-en.
-Aha, és az hol van?
- :) Jó akkor tudod mit... Érted megyek, mikor végzel?
-Hát... Úgy 4 körül.
-Okay, akkorra oda megyek.
-Rendben, köszi... Most megyek aludni, holnap nehéz napom lesz.
-Ja, okay. Jó éjszakát. Szia.
-Szia. -köszöntem el és gyorsan kiléptem, nehogy valaki még rám írjon, nem bírok tovább fenn maradni-

  ~~~~~

Reggel boldogan keltem fel. Végre én vezetek a stúdióba. Alig vártam, hogy a vörös autómmal leparkoljak az épület előtt. Gyorsan megreggeliztem, megfürödtem és felvettem a kikészített ruhámat. Imádom ezt a ruhát, olyan könnyed és laza. És nagyon kényelmes viselet. A saruról nem is beszélve, szeretem ha ilyen 'szavad' a lábam. A hajam megszárítottam és egy kevés hullámos, kósza fürtöt csináltam bele. Sminket nem tettem fel, úgy is leizzadom a tánc alatt. Beledobáltam a sporttáskámba a táncos cuccaim. Még mindig hordom a csuklóvédőd, még mindig nem gyógyultak be a vágások hegei.... Aztán egy mély ülepű gatya, fehér topp, sportcipő, innivaló meg szendvics. Ennyi az összes ami kell. Elköszöntem az épp akkor felkelt Emily-től & Katy-től. Peter már el is ment. Izgultam, hogy ezúttal én vezetek de Nathy jött velem.
Nem sokkal később az indulás után már le is voltunk parkolva. Átöltöztünk és már ment is a gyakorlás. Egy viszonylag nagyobb szabású esemény van közelgőben a stúdióban. Az egyik illatmárka felkérte a stúdiót, hogy válasszák ki a legjobb 25 táncosukat. A parfüm reklámjában ugyan is az a 25 emberke fog szerepelni. Ráadásul a mai napon közlik az oktatók, hogy kiket választottak. Ez egy nagy szabású munka lenne, amiért persze jó sok pénzt is kapnánk. Jól jönne, mert szeretnék egy kis bulit szervezni. Ugyan is Justin & én nemsokára egy évesek leszünk és ezt meg kell ünnepelni. ♥
Szóval ezerrel ment a munka a stúdióban. Mindenki beleadott mindent, a nap végére közölték a hírt. A stúdióban a táncosok csoportokra vannak osztva. Összesen 6 csoport van, szóval 4 ember kell minimum minden csoportból.
Cery, a tánc oktatónk végül megállította a zenét és elkezdte sorolni a 4 ember nevét. Mikor már a harmadikat is elárulta izgulni kezdtem. Vajon én leszek az vagy nem?
-És akkor a negyedik emberünk az nem más mint Cary.
Lesújtott ez a hír. Jó Cary nagyon jó táncos, meg is érdemli, de én is nagyon szerettem volna benne lenni a kampányban. Kicsit elszomorodtam, reggel úgy érzetem hogy ezen a napon minden össze fog jönni. De nem sikerült, ez egy kicsit fájt. Majd Cery így folytatta:
-Mint tudjátok 25 embert kell kiválasztani. 6 csoport van és mindegyikből kiválasztottunk négyet. Viszont akkor még kell egy ember... A többi tanárral úgy döntöttünk, hogy ebből a csoportból választjuk ki az az egyet. -egy kicsit felcsillant a remény, hogy talán még is én lehetek- Ő pedig nem más, mint.... Sophie. Gratulálok... A kiválasztott emberek holnap oktatás után a 12-es terembe gyülekezzenek. Köszönöm a mai munkátokat is, holnap találkozunk.
Nagyon boldog voltam, hogy végül bekerültem, viszont azt sajnáltam, hogy a Nathy nem. Kicsit le volt hangolva.
-Figyelj Nathy! Gondolj arra, hogy legközelebb tarolni fogsz. Nem szomorkodj már.
-De nem megy, annyira szerettem volna bekerülni...
-Tudom, de most ne erre gondolj.... Este randi!
-Uhh, tényleg. Akkor este átjössz?
-Aha, viszek egy-két ruhát, hogy a legjobb formádat hozd.
-Köszi... -ölet át- Olyan jó barátnő vagy.
-Te is, imádlak.
-Akkor mész Austin próbájára? -húzta fel a szemöldökét-
-Aha. Justin is belegyezett így nem érzem rosszul magam... Annyira.
-Rendben, akkor minden okay köztetek?
-Igen... Bár tegnap egy elég váratlan kérdést szegezett nekem Justin.
-Mit?!
-Majd elmondom, most mennem kell.
-És hol lesz a próba?
-Fogalmam sincs. Értem jön Austin.
-Komolyan. Az jó. -válaszolt Nathy-
-De akkor megkérhetlek arra, hogy vidd haza az autómat? -nyújtottam át a slusszkulcsom-
-Persze, mit gondoltál? Hogy taxizom? -vette el azt-
-Dehogy! És köszi. -öleltem át-
-Na, menj. Aztán mesélj.
-Rendben. Szia!
Rohantam ki a stúdióból a parkolóba, ahol Autsin már várt...