Nos, késő éjjel rábeszéltem magam, hogy megírjam az új részt, elvégre elég hosszú ideig várakoztattalak titeket. Amiért elnézést szeretnék kérni. Ezzel a részel megpróbáltam Justin ki nem mondott érzéseit pótolni a terhességgel és minden mással kapcsolatban. Remélem sikerült.
Aztán jelentem, hogy a blog megkapta a 7. díjat is! Nagyon köszönöm az adónak. Ha kíváncsi vagy a többire is, akkor az oldal alján elvileg megtalálod. :)
És még egy hír, ami nem igazán kapcsolódik az Our Dance-hez. Mint páran szerintem tudjátok van még ezen kívül két blogom. Nos, az egyik az blogger segítő blog. Ott indítottam egy blogversenyt. Ha érdekel akkor nézd meg és jelentkezz Te is a blogoddal. Talán te leszel a győztes!
A határidő 27-e, szóval még pár napod van hátra. Itt a blog: Lifesaver-life
Our Dance Official Twitter ahol előre megtudhatsz dolgokat. :)
És Jó olvasást!
Reggel elkészülve leültem a kanapéra és Justin-t vártam. A többiek már készültek Katy fotózására. Kicsit sajnálom, hogy nem lehetek ott, de úgy is beszámolnak majd mindenről. Majd úgy 5 perc múlva elmentek mindannyian, Peter & Emily & Katy & az ikrek, Molly & Jack. Csak egyedül voltam a házban Justin-ra várva. Aztán hallottam, ahogy egy autó lefékez a ház előtt, ajtónyitás és csukás, majd pár másodperc múlva kopogtak az ajtón. A kis ruhámban odaszaladtam az ajtóhoz, beletúrtam még utoljára a hullámos hajamba és kinyitottam az ajtót. Justin állt velem szembe, óriási nagy mosollyal az arcán. Haja az égnek állt, fülében csillogtak a gyémánt fülbevalók és a feltűrt felső új alól kivillantotta legújabb tetkóját is, a pontyot.
-Gyönyörű vagy! -mért végig tekintetével-
-Köszi. -karoltam át a nyakát- Hiányoztál.
-Tudom, te is nekem.- és megcsókolta a már forró ajkaim-
-Mehetünk? -szólaltam meg lihegve, miután elváltak ajkaink
-Naná.
És már haladtunk is a stúdióba. Ott a tanárom átadott egy írással teli lapot, amin az információk voltak a reklámforgatással kapcsolatban. Aláírtam a szerződést és már mentünk is a M&G-re.
Még nem voltam ilyenen. Nagyon vártam, hogy milyen lesz. Ahogy befordultunk az utcába meglepődtem, hogy mennyi ember jött el. Az út mindét felén emberek sorakoztak, arra várva, hogy találkozzanak Justin-nal. Amin meglátták az fekete autókból álló konvojt őrjöngeni, sikítozni és ugrálni kezdtek. Előttünk egy autó ment, benne a testőrökkel. Mögöttük haladtunk Justin-nal, ketten egy autóban. Aztán az utolsó autóban Sccoter és még pár segítő ember foglalt helyet, köztük Pattie is. Aztán megálltunk az épület előtt és megvártuk míg a testőrök elfoglalták a helyüket. Aztán Justin kiszállt az autóból és az én felemre jött. Segített kiszállni, majd szorosan átölelt és a testőrök gyűrűjében bementünk az épületbe. Aztán Justin előkészült a M&G-re és már jöttek is a Belieber-ek. Egyik másik kérése jobb volt az előzőnél. Nagyon élveztem, Pattie-vel folyamatosan beszélgettünk, hisz nagyon rég találkoztunk. Utoljára akkor, amikor az autót megkaptam. Mikor már az utolsó Belieber csoport is elhagyta az épületet már 4 óra volta. Szerencsére volt egy kis szoba ahová bement a csapat és ebédelt egy jót. Aztán jött a sajtótájékoztató. Meglepő volt számomra, hogy mennyi fotós meg újságíró eljött., alig fértek be a nagy terembe. Justin & Scooter & én a terem egyik végében lévő asztalsorhoz mentünk. Elfoglaltuk a helyünket és már bombáztak is a kérdésekkel:
-Hány megállója lesz pontosan a turnénak?
-Ami azt illeti ez még nincs pontosítva. Menet közben még változhatnak a dolgok. De egy biztos, az államokban több mint 25. Európában és Ázsiában összesen 50 állomás és még számos kontinensen is megfordulunk majd a csapattal.
-Hány fős csapattal vágsz neki hétfőn a turnénak?
-Nagyon sokan vannak, akik segítenek majd tökéletesre varázsolni a fellépéseket. Összesen 7 busszal fogunk majd közlekedni. Ebből 6 csak a személyzet egy részéé, a plusz egy a családomé. -válaszolgatott Justin a kérdésekre-
-Kik mennek majd veled erre a hosszú útra, családtagok elsősorban?
-Nos, mindenféleképpen ott lesz Scooter, anya, apa, a tesóim, a nagyszüleim és persze a táncoktatóm, hangtanárom és még isten tudja kik.
-Sophie, te mész Justin-nal?
-Ami azt illeti nem. Nagyon szívesen vele tartanék ebben a nagy kalandban de a munkám miatt ezt nem tehetem meg.
-Hogy fogjátok megoldani a távolságot a kapcsolatotokban?
-Már milliószor beszéltünk erről. -fogta meg Justin a kezem- De úgy véljük ez nem lesz probléma.
És még jött pár tucatnyi kérdés a turnéval kapcsolatban. Justin nyugodtan válaszolgatott az összesre. Néha Scoo is beleszólt és az ő véleményét is kikérte a média. A fényképezőgépek szinte folyamatosan kattogtak. A kamerák folyton vették a mozdulatainak és itták minden egyes szavunk. Az újságírók és riporterek meg ezerrel gépelték a szánkat elhagyott mondatokat, amikből később isten tudja mit kreálnak. Aztán szép lassan a kérdések a magánéletünkre terelődtek. Nem szívesen beszélek erről a médiának, ebben egyet is értünk Justin-nal. Abban egyeztünk meg, hogyha olyan kérdést kapunk, amire nem szívesen válaszolunk, utasítsuk vissza. Elvégre igaz, vannak olyan dolgok, amikről nem kell tudjon az egész világ.
-Mit terveztek a jövőre nézve, közösen képzelitek el?
-Ebben mindketten egy véleményen vagyunk. -kezdett bele Justin- A napokban beszéltünk arról, hogy hogyan képzeljük el a jövőnket. És azt kell, hogy mondjam... Én megtaláltam a jobbok felem, akivel el tudom képzelni a jövőm. Sőt át is akarom élni vele.
-Sophie, erről te hogyan vélekedsz?
-Ahogy Justin mondta, erről egy véleményen vagyunk. Kétség sem fér hozzá, hogy Justin az a férfi akivel boldog lehet a jövőm. Justin az... -néztem rá- Aki kiegészít és megért. Mással nem tudnám elképzelni csak is vele.
-Közeli jövő tervei közé tartozik a házasság? -itt lefagytam egy pillanatra, engem is érdekel, hogy Justin mit mondd azok után ami történt-
-Úgy gondolom, hogy ennek több idő kell. Ez egy nagyon fontos döntés lenne mindkettőnk részéről. Habár biztosak vagyunk a kapcsolatunkban nem szeretnénk elsietni semmit... Van az a mondás mondás, hogy lassan jár és tovább élsz. Ez egy kapcsolatra is igaz. Nem kell elsietni semmit, hisz a szerelem az örökké megmarad két fél között. És Sophie és köztem olyan szoros kapcsolat van, ami...
-Aminek a lángja örökké égni fog. -egészítettem ki-
-Régebb gond volt a karriereddel. Most mi a helyzet a tánccal?
-Szerencsésnek mondhatom magam ezen a téren is. A problémák elmúltak és mindenki megkapta a méltó jutalmát. Visszakerültem a stúdióba és ezerrel dolgozom tovább az álmaimért. Most is kaptam egy munkát, amit alig várok és, hogy a nagyközönség is láthassa.
-Ezúttal kivel dolgozol együtt?
-Nem videoklipen dolgozunk. Egy illatgyártó cég új termékét reklámozó kisfilmben fogok szerepelni másik 24 táncossal együtt.
-Volt régebb egy ügy, ami felkavarta az egész világot. Az, hogy Sophie terhes. Akkor kiderült, hogy csak rossz riasztás volt. Mesélnétek arról a pillanatról, mikor rájöttetek, hogy lehet kisbabátok lesz?
-Igen... Számomra is meglepő volt, mikor Sophie közölte a tényeket. Tisztán emlékszem, mikor hazaértem Sophie a földön ült és bámult maga elé. Nem értettem miért, azonnal faggatni kezdtem. Aztán nagy nehezen kinyögte, hogy valószínű, hogy terhes. Akkor ott, bevallom, megijedtem... Féltem, hogy nem állunk készen rá, hogy nem leszek jó apa. Féltem, hogy Sophie nem lesz képes arra, hogy megszülje és még számos borzasztó dolog. De össze kellett szednem magam és Sophie-t is.
-Mit tettél volna, ha kiderül tényleg babátok lesz?
-Természetesen boldog lettem volna. Vártam volna az érkezését, de... Talán nem gond, hogy azt mondom, jó, hogy még várat magára egy kicsit ez a dolog.
-Sophie?
-Mikor rájöttem a rosszullétek okára ledöbbentem, percekig meg se bírtam mozdulni. Aztán jött Justin és összekapart a földről és elmentünk venni egy tesztet. Eléggé magam alatt voltam, mikor pozitív lett. Elmondhatom, hogy akkor nem akartam, hogy terhes legyek. Tudtam, hogy még nem állok készen erre. Azonnal a nővéremet hívtam, aki eligazított egy nagyon jó orvoshoz. Ott derült ki, hogy csak téves riasztást küldött a szervezetem. Másnap beszéltem anyával és elmondtam neki, hogy mi történt. Meglepő módon ő annyit mondott nem bánná, ha az én felemről is nagymamaként mutatkozhatna be. Annak viszont örültem, hogy tudtam, bármi is történik a szüleim mellettem vannak, még ha a tengerentúlon is élnek.
Aztán jött még vagy milliónyi kérdés. Mire kiaknáztuk az össze s kérdést már 8 óra volt. Nagyon fáradt voltam, de Justin tarsolyában volt még egy program. Egy vacsora, kettesben az évfordulónk emlékére.
Elképesztő, hogy már egy éve van JUPHIN pár. Hihetetlen, hogy milyen hamar lejárt ez az egy év és még hihetetlenebb, hogy mennyi minden történt velünk. Belegondolni is sok az a rengetek dolog, amin ketten mentünk át Justin-nal. Milliónyi boldog pillanattal gazdagodtam ebben az egy évben és sajnos van pár rossz élmény is. De a lényeg, hogy átvészeltük és közösen megoldottuk mindet.
-Mehetünk vacsorázni? -karolt át Justin a folyóson-
-Ilyen ruhában? Át kell öltöznöm, ahhoz viszont haza kell vigyél. -fordultam felé-
-És mit szólsz ahhoz, hogy elmegyünk hozzám, ahol vár rád egy gyönyörű ruha. Felveszed, elmegyünk vacsorázni, majd visszamegyünk hozzám.
-És ott mit csinálunk? -hajoltam egyre közelebb hozzá-
-Először is leveszem rólad a ruhát.
-Jól kezdődik...
-Aztán felkaplak és beviszlek a zuhany alá. Végigcsókolom minden porcikád, majd...
-Várj, innen már tudom a folytatást. -vágtam a szavába-
-Akkor mehetünk? -húzta fel a szemöldökét-
-Igen, de várj. -és rácuppantam ajkaira-
-Naná.
És már haladtunk is a stúdióba. Ott a tanárom átadott egy írással teli lapot, amin az információk voltak a reklámforgatással kapcsolatban. Aláírtam a szerződést és már mentünk is a M&G-re.
Még nem voltam ilyenen. Nagyon vártam, hogy milyen lesz. Ahogy befordultunk az utcába meglepődtem, hogy mennyi ember jött el. Az út mindét felén emberek sorakoztak, arra várva, hogy találkozzanak Justin-nal. Amin meglátták az fekete autókból álló konvojt őrjöngeni, sikítozni és ugrálni kezdtek. Előttünk egy autó ment, benne a testőrökkel. Mögöttük haladtunk Justin-nal, ketten egy autóban. Aztán az utolsó autóban Sccoter és még pár segítő ember foglalt helyet, köztük Pattie is. Aztán megálltunk az épület előtt és megvártuk míg a testőrök elfoglalták a helyüket. Aztán Justin kiszállt az autóból és az én felemre jött. Segített kiszállni, majd szorosan átölelt és a testőrök gyűrűjében bementünk az épületbe. Aztán Justin előkészült a M&G-re és már jöttek is a Belieber-ek. Egyik másik kérése jobb volt az előzőnél. Nagyon élveztem, Pattie-vel folyamatosan beszélgettünk, hisz nagyon rég találkoztunk. Utoljára akkor, amikor az autót megkaptam. Mikor már az utolsó Belieber csoport is elhagyta az épületet már 4 óra volta. Szerencsére volt egy kis szoba ahová bement a csapat és ebédelt egy jót. Aztán jött a sajtótájékoztató. Meglepő volt számomra, hogy mennyi fotós meg újságíró eljött., alig fértek be a nagy terembe. Justin & Scooter & én a terem egyik végében lévő asztalsorhoz mentünk. Elfoglaltuk a helyünket és már bombáztak is a kérdésekkel:-Hány megállója lesz pontosan a turnénak?
-Ami azt illeti ez még nincs pontosítva. Menet közben még változhatnak a dolgok. De egy biztos, az államokban több mint 25. Európában és Ázsiában összesen 50 állomás és még számos kontinensen is megfordulunk majd a csapattal.
-Hány fős csapattal vágsz neki hétfőn a turnénak?
-Nagyon sokan vannak, akik segítenek majd tökéletesre varázsolni a fellépéseket. Összesen 7 busszal fogunk majd közlekedni. Ebből 6 csak a személyzet egy részéé, a plusz egy a családomé. -válaszolgatott Justin a kérdésekre-
-Kik mennek majd veled erre a hosszú útra, családtagok elsősorban?
-Nos, mindenféleképpen ott lesz Scooter, anya, apa, a tesóim, a nagyszüleim és persze a táncoktatóm, hangtanárom és még isten tudja kik.
-Sophie, te mész Justin-nal?
-Ami azt illeti nem. Nagyon szívesen vele tartanék ebben a nagy kalandban de a munkám miatt ezt nem tehetem meg.
-Hogy fogjátok megoldani a távolságot a kapcsolatotokban?
-Már milliószor beszéltünk erről. -fogta meg Justin a kezem- De úgy véljük ez nem lesz probléma.
És még jött pár tucatnyi kérdés a turnéval kapcsolatban. Justin nyugodtan válaszolgatott az összesre. Néha Scoo is beleszólt és az ő véleményét is kikérte a média. A fényképezőgépek szinte folyamatosan kattogtak. A kamerák folyton vették a mozdulatainak és itták minden egyes szavunk. Az újságírók és riporterek meg ezerrel gépelték a szánkat elhagyott mondatokat, amikből később isten tudja mit kreálnak. Aztán szép lassan a kérdések a magánéletünkre terelődtek. Nem szívesen beszélek erről a médiának, ebben egyet is értünk Justin-nal. Abban egyeztünk meg, hogyha olyan kérdést kapunk, amire nem szívesen válaszolunk, utasítsuk vissza. Elvégre igaz, vannak olyan dolgok, amikről nem kell tudjon az egész világ.
-Mit terveztek a jövőre nézve, közösen képzelitek el?
-Ebben mindketten egy véleményen vagyunk. -kezdett bele Justin- A napokban beszéltünk arról, hogy hogyan képzeljük el a jövőnket. És azt kell, hogy mondjam... Én megtaláltam a jobbok felem, akivel el tudom képzelni a jövőm. Sőt át is akarom élni vele.
-Sophie, erről te hogyan vélekedsz?
-Ahogy Justin mondta, erről egy véleményen vagyunk. Kétség sem fér hozzá, hogy Justin az a férfi akivel boldog lehet a jövőm. Justin az... -néztem rá- Aki kiegészít és megért. Mással nem tudnám elképzelni csak is vele.
-Közeli jövő tervei közé tartozik a házasság? -itt lefagytam egy pillanatra, engem is érdekel, hogy Justin mit mondd azok után ami történt-
-Úgy gondolom, hogy ennek több idő kell. Ez egy nagyon fontos döntés lenne mindkettőnk részéről. Habár biztosak vagyunk a kapcsolatunkban nem szeretnénk elsietni semmit... Van az a mondás mondás, hogy lassan jár és tovább élsz. Ez egy kapcsolatra is igaz. Nem kell elsietni semmit, hisz a szerelem az örökké megmarad két fél között. És Sophie és köztem olyan szoros kapcsolat van, ami...
-Aminek a lángja örökké égni fog. -egészítettem ki-
-Régebb gond volt a karriereddel. Most mi a helyzet a tánccal?
-Szerencsésnek mondhatom magam ezen a téren is. A problémák elmúltak és mindenki megkapta a méltó jutalmát. Visszakerültem a stúdióba és ezerrel dolgozom tovább az álmaimért. Most is kaptam egy munkát, amit alig várok és, hogy a nagyközönség is láthassa.
-Ezúttal kivel dolgozol együtt?
-Nem videoklipen dolgozunk. Egy illatgyártó cég új termékét reklámozó kisfilmben fogok szerepelni másik 24 táncossal együtt.
-Volt régebb egy ügy, ami felkavarta az egész világot. Az, hogy Sophie terhes. Akkor kiderült, hogy csak rossz riasztás volt. Mesélnétek arról a pillanatról, mikor rájöttetek, hogy lehet kisbabátok lesz?
-Igen... Számomra is meglepő volt, mikor Sophie közölte a tényeket. Tisztán emlékszem, mikor hazaértem Sophie a földön ült és bámult maga elé. Nem értettem miért, azonnal faggatni kezdtem. Aztán nagy nehezen kinyögte, hogy valószínű, hogy terhes. Akkor ott, bevallom, megijedtem... Féltem, hogy nem állunk készen rá, hogy nem leszek jó apa. Féltem, hogy Sophie nem lesz képes arra, hogy megszülje és még számos borzasztó dolog. De össze kellett szednem magam és Sophie-t is.
-Mit tettél volna, ha kiderül tényleg babátok lesz?
-Természetesen boldog lettem volna. Vártam volna az érkezését, de... Talán nem gond, hogy azt mondom, jó, hogy még várat magára egy kicsit ez a dolog.
-Sophie?
-Mikor rájöttem a rosszullétek okára ledöbbentem, percekig meg se bírtam mozdulni. Aztán jött Justin és összekapart a földről és elmentünk venni egy tesztet. Eléggé magam alatt voltam, mikor pozitív lett. Elmondhatom, hogy akkor nem akartam, hogy terhes legyek. Tudtam, hogy még nem állok készen erre. Azonnal a nővéremet hívtam, aki eligazított egy nagyon jó orvoshoz. Ott derült ki, hogy csak téves riasztást küldött a szervezetem. Másnap beszéltem anyával és elmondtam neki, hogy mi történt. Meglepő módon ő annyit mondott nem bánná, ha az én felemről is nagymamaként mutatkozhatna be. Annak viszont örültem, hogy tudtam, bármi is történik a szüleim mellettem vannak, még ha a tengerentúlon is élnek.
Aztán jött még vagy milliónyi kérdés. Mire kiaknáztuk az össze s kérdést már 8 óra volt. Nagyon fáradt voltam, de Justin tarsolyában volt még egy program. Egy vacsora, kettesben az évfordulónk emlékére.
Elképesztő, hogy már egy éve van JUPHIN pár. Hihetetlen, hogy milyen hamar lejárt ez az egy év és még hihetetlenebb, hogy mennyi minden történt velünk. Belegondolni is sok az a rengetek dolog, amin ketten mentünk át Justin-nal. Milliónyi boldog pillanattal gazdagodtam ebben az egy évben és sajnos van pár rossz élmény is. De a lényeg, hogy átvészeltük és közösen megoldottuk mindet.
-Mehetünk vacsorázni? -karolt át Justin a folyóson-
-Ilyen ruhában? Át kell öltöznöm, ahhoz viszont haza kell vigyél. -fordultam felé-
-És mit szólsz ahhoz, hogy elmegyünk hozzám, ahol vár rád egy gyönyörű ruha. Felveszed, elmegyünk vacsorázni, majd visszamegyünk hozzám.
-És ott mit csinálunk? -hajoltam egyre közelebb hozzá-
-Először is leveszem rólad a ruhát.
-Jól kezdődik...
-Aztán felkaplak és beviszlek a zuhany alá. Végigcsókolom minden porcikád, majd...
-Várj, innen már tudom a folytatást. -vágtam a szavába-
-Akkor mehetünk? -húzta fel a szemöldökét-
-Igen, de várj. -és rácuppantam ajkaira-
Nagyon jo lett *---* köviiit
VálaszTörlésnagyon jó:D imádom!♥kövit gyorsan!!*.*♥♥
VálaszTörlés